MNL-OL-XIX-A-83-b 3381-3400/1956

3396/1956. A dunai árvízek megelőzése érdekében szükséges nemzetközi együttműködésről

a csehszlovák Dunsszakajzon: a bratiszlavai hid és téli kikötő közötti mederhossz /l869-1867 fkm/, a horvátjárfalusi átmetszés /l860/;

A magyar-csehszlovák hatászakas zon: a császárligeti szűkület /l8Tn5j~, a bagoméri kanyar '/löW/', á garamkövesdi gázló /1714-/;

a magyar szakaszon: a szentendrei-sziget felső csúcsa/1692/, a kulcsi kanyar /T593/, a dunaegyházi hullámtéri szűkület /Í365/, a bölcskei zátonyos szakasz /1552/, a paksi kanyar /T335-1532/, az úszódi átmenet /1526/, a bogyiszlói átvágás /1505-14-97/, a sárosparti kanyar /14-73-14-70/, ' a dunaszekcsői szűkület /Í4-61- 14-59/, a sirinai átvágás /l4-39-14>37/>

a jugoszláv szakasz országhatár és Vukovár /14-33-1333/ közötti részén; a tcvarniki kanyar /14-28/, a bezdani szűkület /142'57 a tüazsovicai /14-21-14-18/, a szigai /14-20-14-10/, és a drávato- roki atmetszét /1387-1384-/, valamint a marinprudi éles kanyar /1373-1370/, a bogojevói szűkület /1366/, valamint a dalji éles kanyar /1356-1354-7*

A jégmegállás jell_eni_ küzdelem módszerei.

Mederszabály ozás. Ha az^ akarjuk, hogy a zajló jég ne tudjon megállni, akkor mfndenekelőtt ezeket az elfajult mederszakaszokat kell szabályozni» A magyar szakaszra vonatkozóan mind a budapesti, mind' a bajai vizügyi igazgatóság elkészitette a maga szakaszának általános szabályozási tervét« A tervek szerint a Budapest és Dunaföldvár" /164-7-1561/ közötti szakaszon folytatni kell a megkezdett kisviasza- bályozást, a Dunaföldvár és a déli országhatár között pedig /1561- 14-33/ az állandó keresztszelvények módszerével középvizszabályozást kell végrehajtani, hogy igy á zajló jég mindenütt lehetőleg azonos szelvényű medret találjon» De meg kell kötni a •_ partokat is, ahol ez még nem történt meg, mert c'sak igy lehet elejét venni a további" hordalékképződésnek, illetőleg a miderelfajulásoknak. A kis- és kö- zépvisszabályozást azonban ki kell egészíteni a nagyvizi mederszabályozással, vagyis az árvizvédelmi töltések vonalozásával és a hullámterek szabályozásával«

Az _árvizvédelmi töltések vonalozása. Tény, hogy az árvizvédelmi töltések feladata elsősorban a nagyvizén szétterülésének megakadályozása. De fontos szerepük az is, hogy elősegítsék a nagyvizek, a jég és a hordalék zavartalan levezetését. Snnek a feladatuknak pedig csak akkor tudnak eleget tenni, ha vonalozásuk folytonos, egymástól mért távolságuk pedig, vagyis a nagyvizi mederszéles ség megfelelő; ne legyen túlságosan szűk, de túlságosan széles sem. A gyakorlati szabály szerint a na gyvizi meder szélessége a középvizi meder szélességének mintegy háromszorosa legyen. A részletes tervezés során természetesen az egyes szelvényék szélességét a hullámtéri viszonyok figyelembevételével külön-külön kell megállapítani.

A hullámterek rendezése;;. Meg kell kivánnunk azt is, hogy az igy megáll ápitott hlilllimterek a főmederből a jégtorlaszok által kiszorított víztömegeket valóban le tudják vezetni« A jelenlegi viszonyok között' ugyanis a hullámterek vizvezetőlcépessóge nem mindenütt felel meg en- 3 MNL OL XIX-A-83-b