MNL-OL-XIX-A-83-b 3381-3400/1956

3396/1956. A dunai árvízek megelőzése érdekében szükséges nemzetközi együttműködésről

nek a köve ,din ánynelc. Oka ennek egyrészt az, hogy a hullámtereken a hidraulikus sugár nagyon kicsi, főleg pedig az a körülmény, hogy a hullámtéri növényzet miatt igen nagy a súrlódási tényező, A hullámtereken tehát minden lehető módon csökkenteni kell a súrlódási ellenállást. Evógből ott csak olyan művelési ágat lehet megtűrni)' amely a vizvezetőképessóget lényegesen nem csökkenti. Ahol a hullámtér elég széles, ott a szálas fákat esetleg meg lehet hagyni," a bokrokat és az aljnövényzetet azonban az előirt nagyvizi meder- szélességben belül nem szabad megtűrni.

Egyéb módszerek a jég-megállásnak megakadályozására. A jég megái-" lasának meghiúsítását, illetve a már'’megáll ott jég újból való megindítását célozza a bombázás, a robbantás és a jégtörő- hajók alkalmazása is.

Ezekkel a módszerekkel a zajló jég megállásának időpontjában, tehát a jégdugónál kellene beavatkozni, A jég rendszerint alacsony vízállások mellett és 0 fok alatti hőmérsékletek idején szokott meg-' állni. Ilyenkor azonban az idő repülésre rendszerint nem alka-lmas* ködös, havas, a látási viszonyok a repülésre nem kielégítők; bombázni tehát nem lehet. Ellenben a földi alakulatok ilyenkor még nyugodtan rámehetnek az álló jégtakaróra, s azon a robbantást nagyobb veszély nélkül elvégezhetik; amint azonban a tél vége felé a levegő hőmérséklete a 0 fok fölé emelkedik, számolni kell annak" lehetőségével, hogy a jégtakaró megindul, s ezért a robbantok életét többé már nem lehet kockáztatni. Ilyenkor viszont az idő már rendszerint tisztább, a látási viszonyok megfelelőbbek és megVan a lehetősége a bombák ledobásának,

A tapasztalat szerint a bombázástól nagy eredményt nem lehet várni. Némileg eredményesebb a robbantás, de a mechanikai beavatkozások" közül legnagyobb eredményt kétségkívül a jégtörő hajók alkalmazásától várhatunk, különösen ha azt a robbantással is lehet kombinálni. Ha elegendő számú jégtörő hajó áll rendelkezésre, akkor el lehet érni, hogy a zajló jég ne álljon be, illetve hogy a már megállt jég újból elinduljon; vagyis ne keletkezzék jógdugó, sem jégtakaró, jégtorlasz»

A jeges árvizekkel kapcsolatos kérdéseknek ez a rövid ismertetésé' is élesen rávilágít arra, hogy a jég elleni küzdelem nem folytatható le a folyónak egyes országok határai közötti szakaszán, azért azt az egész folyóra kiterjedő, átfogó és az érdekelt államok által egyetértésben végzett közös munkával lehet eredményesen folytatni.

MNL OL XIX-A-83-b