MNL-OL-XIX-A-83-b 3381-3400/1956
3396/1956. A dunai árvízek megelőzése érdekében szükséges nemzetközi együttműködésről
4 JAVASLAT a jeges árvizek elleni küzdelemben a parti államok együttműködésére* Történelmi feljegyzések szerint a jég felszakadása gyakran okozott' súlyos árvizveszedelmet a Dunán* Az ilyen jeges árvizek végigpusz- titották a Duna-rmenti városokat és községeket és elöntöttek többezer kát.hold kiterjedésű területet. y «►* A szabályozási munkálatok javítottak a jégjárási viszonyokon. Torlaszok azonban ezután is keletkeztek. A legutóbbi 15 legnagyobb dunai árviz adatai azt mutatják, hogy a legmagasabb árvizeket a jégtorlaszok okozták. A jég megjelenése a Dunán. A Dunán a jég megjelenése rendes jelenség és valószinüsóge a Morva torkolata és Szulina közti egyes szakaszokon 74-96 $ között váltosik. Ha a jég-valahol megáll, alatta sikviz, felette álló jégtakaró keletkezik. A jégmegállás valószínűsége a Morva-torolc alatti szakaszon 56-78$. Az álló jégtakaróéi elf elé mindaddig hosszabbodik, ami'g a hideg idő, illetve a jégképződés tart. A jégtakaró jégtáblái általában egyszeresen és simán boritják a folyó vízfelületét. Csak a tólvógi felmelegedés után, amikor a vízgyűjtő terület felső végéről erős árhullám érkezik lefelé, szokott a jégtakarón torlasz képződni; a torlasz a viz lefolyási keresztszelvényét részben lezárja, a vizét felduzzaszt ja, esetleg az árvédelmi töltés koronája fölé. Ha'a viz-*' hozam egy része a töltésen átbukik, akkor azt át is szakítja. A szakadáson át a vjlz a mentesített területre zúdul, ott értékes területeket önt el; kialakult a jeges árviz, az árvizek legfélelmetesebb előfordulási módja. A jeges árvizek okai. A jeges árviz a kedvezőtlen időjárási tényezők és a mederalakulat" kölcsönhatásának következménye. A jeges árviz közvetlen oka a jég-" torlasz. Jógtorlasz azonban csak akkor keletkezik, ha a folyót jégtakaró borit ja. Jégtakaró viszont csak akkor fejlődhet, ha a zajló jég valahol megállt; jógdu^ó keletkezett. Végeredményben tehát a jegofc árvizek oka a jógdugOp vagyis a zajló jég megállása. Az okoknak és okozatoknak ebben a láncolatában a zajló jég kifejezetten időjárási tényezők következménye, a jógdugó ellenben a meder morfológiai viszonyainak /éles kanyar, eséstörés, mederszükület, kiszó-" lesedés/ hatására áll elő, a jégtakaró ismét az időjárás, a jógtorlasz képződése pedig részben időjárási, részben földrajzi okok következménye. A torlaszképződés földrajzi okai. A Duna kiosésü szakaszain, tehát Gönyütől~Töfelé "a síkvidéki részlegein sokkal erősebb a jógképződés, gyorsabban hizik, hamarabb áll be, vastagabb és acélosabb a jég, mint a nagyesósü felső szakaszain. Hegyvidéki szakaszain egyik patak a másik után ömlik a Dunába és ha a tél vége felé jön az olvadás, a megduzzadt folyó'vize hamarosan felemeli, összetördeli és lejjebb úsztatja a jeget* Viszont síkvidéki szakaszain, a Vág és a Dráva 5 MNL OL XIX-A-83-b
