MNL-OL-XIX-A-83-b 3046-3055/1955
3050/1955. Az 1954. évi árkiegyenlítés alakulásáról szóló jelentés tárgyában
- 6 . / . lo rczinport 60 fv&t a IV.n.évben magas árszínvonal no 1 lett kötöttük'« Szinc-sf ónvásárlás "'iák legalább negyed óvónként i arányos ütőre zése esetén 2-5 M Dft megtakarítást érhettünk volna, el. A báróit i bányaiainport részbeni kiesését később ugyancsak drágábban pótoltuk /Ausztria fölé ürmétől-énként 182.7 - 194-»- Dft-ot fizettünk^ néhány héttol korábban ugyanazt a tét olt kb. 166 Bites egységáron kínálták./ Az aukciós idényen kivül létrehozott gyopjuvásárlásoknál non mindig kaptuk meg a szükséges választékot s alkui ehe5 tősége-ink is csökkentek. Műtrágyavásárlásainknál non lehettünk eléggé tekintett el az idenyszerü árdrágulásra. Az 1954-.tavaszi felhasználásra csak január második felében kötöttünk, amikor az ár nár kb. 2 $-al magasabb volt a novembor- decenberi átlagnál, Bnellott a sürgős szállitás miatt nég több, nint félmillió Dft oxprosszfuvar többletköltség merült fel. A vásárlások adott időpontját s a rendelkezésre álló devizát tekintve azonban a legtöbb külkereskedelmi vállalat elfogadható áron hozza létra importkötesőit. Pl. az 1954-, VIII-X.hónapok között 1c tételben kötött 3300 to importrizs tonnánkénti átlagára 383 fS/to volt, amely pontosan megfelelt a vásárlás napjain érvényes jegyzések átlagának, az I,félévi egyiptomi pamutvásárlásaink Ashnouninál 1.1, Komáknál pedig 0,8 %-c.l voltak a felévi átlagjegyzések felett. A II.félévi franciaországi mürost- és müselyonvásárlásaink 8-9 %-al olcsóbbak voltak, mint az olasz ajánlatok, azaz elértük azokat az árakat, amelyeken a Szovjetunió is vásárolt Franciaországból. Finnországban^szeptember folyamán ürmét erenként 12.5 jS-ért vettünk pepirfát, ugyanokkor a jegyzések nár 13-13»5 0 körül mozogtak. .indamellett nég sok tényező drágit ja importunkat. Kiemelhető ezek közül a hitelvásárlás. A lejárati határidő az év folyamán általában non rövidült. Pl. a folyóévi kokszvásárlásnál lényegében ugyanúgy 9-12 havi hitelt ércünk el, mint 1954-.ele jón. A t e xt iÍnye rs anyag ok vásárlásánál felvett céghitelek napokban számított átlagos lejárati ideje pedig a következőképpen alakult: I953.I.10. 123, Il.n.év 158, III.n.év. 122, IV.n.év 164 n ap, A hitellel kapcsolatos költségek viszont arányosan súlyosbodnak, Pl. a koksz, fa- és eellulozo vonalán 1954-.-ben átlagosan 6 % volt a hitel összköltsége, a folyó évre szóló kötéseknél már 8-9 %• 3hh.cz járul nég, hogy hite Ívásárlás esetén non élvezzük a promtfiz.tés ellenében nyújtott skontót, amely volume ne ikkoknél 1-3 % között mozog. Mindez hozzájárul a külkereskedelmi mérleg és az árkiegyenlitési egyenleg romlásához. Többször c nem eléggé megfontolt importigények is árkiégyónli- tés többletkiadást okoznak. Pl. 1954-«márciusában a BKM igényló- séro sürgősen 7«ooo te étkezési burgonyát kellett beszerezni^ holland és d án viszonylat okból. üTéhány hét múlva r. megrendelő 2.000 to stornirozását kérte, ezjnban csak 74-2 to .eladatlan árut stornirózhattunk. Később az egalizált, zsákokban importált burgonya helyett a BKM ömlesztve, Í.800 to kevert burgonyát ajánlott fel exportra, amelyet aá DDK felé értékesítettünk. Az MNL OL XIX-A-83-b
