Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920
K_1971.1029.1.6
1920. március 13. 20.898 1920—vin. tan. szám. forgalomba hozatala. A Tanács a Közélelmezési miniszter úrnak 8490/1920. szám alatt kelt rendelete alapján az ez évi izraelita húsvéti ünnepek alkalmából engedélyezett pászkának a fővárosban való forgalomba hozatalára nézve a következőket rendeli el: 1. Pászkát (laskát, maceszt) kizárólag csakis március—április hónapra szóló fővárosi liszt- és élelmezésijegyek (illetve kenyérpótjegyek) ellenében s a budapesti izraelita hitközségek igazolványainak bevonása mellett szabad árusítani és vásárolni. A hitközségi igazolványon fel kell tüntetni a pászka vásárlására jogosított fél nevét, lakását, a vásárlásra jogosultak számát és az engedélyezett pászkamennyiséget. 2. Pászkát március 15-től kezdve április 1.-ig szabad árusítani vagy vásárolni; hogy emellett a pászkát vásárló közönség kenyérhez és liszthez is juthasson, a Tanács kivételesen megengedi, hogy a pászka vásárlása alkalmával az e célra szükséges szelvények a liszt- és élelmiszerjegyekről az előírt eljárástól eltérően necsak széltében hanem hosszában is levágassanak olyanformán, hogy a pászka vásárlására szolgáló szelvények több 10 napi időszak- szelvénycsoportjából egyszerre vágassanak le. 3. A pászka az izraelita hitközség kívánságának megfelelően 1, 2, 3 vagy 5 kg. súlyú csomagokban kerül forgalomba; 1 kg. pászkamennyiség a liszt- és élelmiszerjegyek 11 darab szelvényének felel meg, melyeknek mindegyike 20 dekagramm lisztről vagy 28 dekagramm kenyérről szól; 2, 3 vagy 5 kg. pászkamennyiségért 22, 33 illetve 55 darab jegy szelvényt kell leadni. 4. A pászka árusításával a hitközségek által megbízott közegek a beszedendő jegyszelvényeket és igazolványokat gondosan gyűjteni és naponta a Központi liszthivatalhoz (IV., Szervita-tér 8. sz.) beszolgáltatni tartoznak; kötelesek továbbá a liszt- és kenyérjegyekre vonatkozólag fennálló egyéb hatósági rendelkezéseket pontosan betartani. 5. A hitközségek a Központi liszthivatalnak bejelenteni tartoznak, hogy az általuk megbízott pászka- árusítóknak mennyi pászkát, illetve lisztet adtak át; tartoznak továbbá az árusítókat a pászka árusításra vonatkozó hatósági rendelkezésekre nézve kioktatni; amennyiben pedig valamely pászka árusító szabályellenesen jár el, vagy bármilyen visszaélést követ el, úgy a büntető rendelkezések következményein kívül, attól a pászkasütési és árusítási engedélyt azonnal megvonni kötelesek. 6. Rituális vendéglők és kávémérések részére az illetékes hitközségek a megállapított forgalmuknak megfelelő pászkamennyiségre nézve a Központi liszthivatal utalványait adják ki és az illető vendéglősök, vagy kávémérők ezek ellenében szerzik be a pászkát. A rituális vendéglők és kávémérések pászkát csakis liszt- és kenyérjegy- szelvények ellenében szolgáltathatnak ki s a beszedett jegyszelvényeket az illetékes hitközségeknek tartoznak beszolgáltatni, amelyek viszont a jegyszelvényekkel a Központi liszthivatalnak kötelesek elszámolni. 7. Katonai kórházakban ápolt izraelita vallású egyének pászkaszükségletét az illetékes hitközségek látják el és az ekként jegy nélkül kiadott pászkamemryiségről a Központi liszthivatalnak elszámolni tartoznak. 8. Az intézeti háztartások (polgári kórházak, árvaházak stb.) is csak kenyérjegyeik és az illetékes hitközségek igazolványai alapján szerezhetik be pászkaszükségletüket. 9. Aki a fenti rendelkezéseket megszegi, vagy kijátssza, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kihágások elbírálására a kerületi rendőrkapitányságok illetékesek. A Főváros Tanácsa. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1920.
