Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1971.1074.1.3

60.300/1920. szám. a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-czikk. 13. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség foganatositása tárgyában. Mindazok a belföldi keresetüzők vagy belföldi képviselettel biró külföldiek, akik a belföldön az idézett törvényczikk 5. §-ának 1—33. pontjaiban meghatározott fényüzési tárgyaknak átruházásával (eladásával) a kiskereskedelemben foglalkoznak, kötelesek ezt a körülményt folyó évi augusztus hó 14-éig az illetékes m. kir. pénzügyigazgató­sághoz (székesfővárosi m. kir. adófelügyelő-helyetteshez) az alább körülirt módon bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget nem érinti, ha az átruházó a kereseti tevékenységet csak mint segéd- vagy mellékfoglalkozást folytatja vagy azt nyereségszerzésre irányuló szándék nélkül gyakorolja. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a kereseti tevékenységet valamely nyilvános testület űzi. Az egyesületek, társulatok és szövetkezetek bejelentési kötelezettség alá esnek akkor is, ha kizárólag tagjaik részére árusítanak. A kiskereskedelemben (detail elárusitás körében) létrejöttnek kell tekinteni minden olyan eladást, amelynél a fényüzési tárgy nem azzal a czélzattal szereztetik meg, hogy az — akár állagváltoztatás nélkül, akár előzetes feldolgozás, el- vagy kikészítés után — kereset- szerüen tovább eladassék. Ebből kifolyólag bejelentési kötelezettség alá esik az a kereskedő is, aki ugyan rendszerint csak nagyban (en gros) árusít, de kivételesen akár kisebb, akár nagyobb tételekben olyanoknak is ad el, akik a fényüzési tárgyakat nem továbbeladás ezéljaira vásárolják. A bejelentési kötelezettség terheli tehát azt a gyárost és iparost is, aki fényüzési tárgyak előállításával, átalakításával vagy feldolgozásával foglalkozik és azokat a közvetlen fogyasztóközönség számára adja el. A bejelentést ahhoz a in. kir. pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelő-helyetteshez) kell ‘intézni, amelynek illetékességi területén az az üzlethelyiség (telep) fekszik, ahonnan az eladás (szállítás) történik. Minden egyes fő- vagy fióküzletet, elárusitóhelyiséget ♦ az illetékes pénzügyi ható­ságnál még abban az esetben is külön-külön kell bejelenteni, ha valamennyi ugyanazon városban (községben), illetőleg Budapesten ugyanabban a közigazgatási kerületben fekszik. A bejelentést Írásban vagy szóval lehet megtenni. A szóval tett bejelentést az annak elfogadására illetékes hatóság jegyzőkönyvbe foglalja. Az írásbeli bejelentések, valamint a szóval tett bejelentésekről felvett jegyzőkönyvek az illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja értelmében illetékmentesek. Azok a fényüzési tárgyak, amelyeknek kiskereskedelmi forgalma az 1920. évi XVI. t.-ez. 5. §-a szerint adóköteles, a következők : 1. gyöngyök és drágakövek, úgyszintén ezeknek utánzatai, továbbá a mesterséges drágakövek és féldrágakövek; az ezekből a tárgyakból készült, vagy velük szoros (mechanikai) összeköttetésbe hozott anyagok: 2. nemesfémek (arany, ezüst, platina); ékszerek és az ékszerész iparnak vagy az arany- és eziistmfives iparnak egyéb termékei, evőszerek és evőedények, óra- és dohányzó- eszköz-foglalatok, ha ezek a tárgyak egészben vagy részben nemes fémekből készültek vagy aranynyal lemezeltettek (doublée); egyéb díszítési (ékitési) vagy használati tárgyak, amelyek egészben vagy részben nemes temekből, borostyánból, tajtékból, elefántcsontból, gyöngyházból vagy tekuősbékahátból készültek vagy aranynyal lemezeltettek (doublée), amennyiben vételáruk 200 K-át meghalad: azonban a nemes fémből készült szemüveg- foglalatok és a testi hibák kiegyen ütésére szolgáló készülékek nem fényüzési tárgyak; 3. a szobrászat, festészet és graphika eredeti művei, amennyiben a műtárgy vételára — az egyidejűleg szállított keretek (foglalatok) figyelmen kívül hagyásával — 1.000 K-át meghalad és amennyiben a tárgyat nem olyan művész alkotta, aki az átruházás idejében élt és magyar állampolgár volt, vagy pedig az átruházás idejét közvetlenül megelőző öt éven belül halt el: karczolatok (radirozások), fa-, réz- és aozélinetszetek eredeti műveknek számítanak; 4. régiségek (antikvitások) és egyéb valamely régiségkereskedő (antikvár) által kereseti tevékenysége körében átruházott áruk. Azonban a nyomdai termékek csak akkor esnek ezen rendelkezés alá, ha kötetenkénti (darabonkénti) vételáruk 50 K-át meghalad és a művet 1850. előtt nyomták; ha az évszám nincs feltüntetve vagy az sem a mű tartalmá­ból, sem más egyéb körülményből ki nem derül, úgy 1850. előtti nyomtatási (előállítási) időt kell vélelmezni; 5. autogrammok és kéziratok, ha vételáruk 200 K-nál nagyobb; pergamentminiatürök; olyan tárgyak, amelyeknek elsősorban történelmi, művelődés-vagy műtörténelmi becsük van: 6. faragott fából, üvegből, csontból, vagy bronzból készült kép- és tükörkeretek, ha vételáruk 200 K-nál több; 7. egészbőrből vagy selyemből készült könyvkötések és ha egyidejűleg ruháztatnak át, az egészbőrbe vagy egészen selyembe kötött könyvek is; a nyomdai iparnak különleges papíron korlátolt példányszámban készült termékei; 8. hangszerek, ha vételáruk 4.000 K-nál több, továbbá vételárukra való tekintet nélkül a zenedarabok mesterséges előadására szolgáló készülékek (grammophonok, orchestrionok, pianolák, phonolák stb.), továbbá a beszélőkészülékek (phonographok). a diktaphonok, úgy­szintén ezeknek alkatrészei és tartozékai (lemezek, hengerek stb.); 9. az iparművészeti műtárgyak; 10. azok a tárgyak, amelyek különös használati őzéi nélkül pusztán helyiségek díszítésére szolgálnak; 11. lakás és háztartás berendezésére szolgáló tárgyak, ha egészben vagy részben értékes anyagból (ritka fanemekből, bőrből, selyemből, bársonyból, csipkéből, brokátból, bronzból stb.) állanak; 12. kárpitok, ha nem papírból készültek; 13. szőnyegek, ideértve a faliszőnyegeket is, ha vételáruk négyzetméterenként 200 K-át meghalad; 14. a következő ruházati tárgyak és az előállításukhoz szükséges anyagok: aj ruhák, takarók, átvetőkendők, lábzsákok, karmantyúk és más hasonló tárgyak, ha egészben vagy részben szőrméből, valódi csipkéből, selyemből vagy bársonyból készül­tek vagy finomabb, nem közönséges szőrmével avagy selyemmel béleltettek, ha csak nem pusztán a hozzávalók használtattak a megnevezett anyagokból, b) selyem alsóruhák, ej selyemből készült fehérnemű, dj a szolgaszemélyzet formaruhái (livréé), " ■- ej a társas szórakozásra szolgáló jelmezek. Budapest, 1920. évi julius hó 26. f) kalapok, amelyek disztollakkal, szőrmével, vagy bársonnyal vannak díszítve, ha vételáruk 1.000 K-nál nagyobb, gj lakkczipők és lakkcsizmák, selyemczipők és finomabb nem közönséges szőrmével bélelt czipők, hj selyem- vagy finomabb, nem közönséges szőrmével bélelt keztyük, i) valódi csipkék, • kJ bársonyszövetek, IJ az aj és ej pontok alatt megjelölt tárgyak előállítására alkalmas bőrök. Az a) pontban említett takarók, ha közönséges birka-, bárány-, kecske-, tengerinyul- és hörcsögbőrökből vagy közönséges, avagy vadbőrből készültek, nemkülönben általában a közönséges bőrből vagy vadszőrméből készült tárgyak nem fényüzési tárgyak; 15. legyezők, sétabotok, napernyők, ha vételáruk 200 K-át meghalad; esernyők, ha vételáruk 1.000 K-nál több; Ifi. utazóládák, utazótáskák és utazókosarak, ha toilettetárgyakkal, evőeszközkész­letekkel és más hasonló tárgyakkal vannak felszerelve; 17. látszerészeti készülékek, a szemüvegek kivételével; 18. fényképészeti kézi készülékek, ezeknek alkatrészei és tartozékai; fényképek megtekintésére alkalmas készülékek; 19. csiszolt üvegből készült használati tárgyak (tükrök, tálak, tányérok, ivópoharak, korsók, világítótestek stb.); 20. tükörablaküveg; 21. kézi lőfegyverek, ezek alkatrészei és tartozékai, ideértve a töltényeket is; 22. tekeasztalok és tartozékaik, 23. személyszállításra szolgáló és motorerővel hajtott szárazföldi, vizi és légi jármü­vek a tartozékaikkal együtt; 24. a hátaslovak, a versenylovak és a ponnyk; 25. a 24. pont alatt "említett lovak számára készült nyergek és szerszámok: 2fi. a nem hasznos élő vadak és a kutyák; 27. az éneklő- és díszmadarak; 28. játékkártya; 29. játékszerek, amelyek gyermekek vagy felnőttek oktatására, foglalkoztatására és szórakozására szolgálnak, ha vételáruk 200 K-át meghalad; 30. postaértékczikkek, a belföldi postaforgalomban érvényesek kivételével, ha téte­lenkénti (daiab, sorozat, csomag) vételáruk 10 K-át meghalad; bélyegalbumok és bélyeg- gvüjtemények ; 31. virágok, ha a vételár, ideértve a tartókért és egyéb hozzávalókért fizetett meg­térítést, 100 K-át meghalad; 32. illatszerek és pipereczikkek: 33. ezukrászipari termékek. Annak a kérdésnek eldöntésénél, vájjon a 2., 3., 4., 5., fi., 8., 13.. 14./), 15., 29., 30. és 31. pontok alatt megjelölt értékhatárok meghaladtattak-e vagy sem, rendszerint az egyes tárgyakra vonatkozólag megállapított vételár, mig azoknál az együttesen eladott tár­gyaknál, amelyek a forgalmat illetőleg megnyilvánuló közfelfogás szerinl egy egységet alkotnak, a megállapított összvételár az irányadó. Az 1920. évi XVI. .t.-ez. 5. §-ának 34. pontjában említett fényüzési, illetőleg külön­leges fényüzési vállalatokra a bejelentési kötelezettség nem terjed ki. Önként értetődik azonban, ha ezek a vállalatok más okból pl. azért esnek bejelentési kötelezettség alá, mert a 33. pontban említett ezukrászipari termékeket árusítanak, úgy a bejelentési kötelezettség reájuk is kiterjed. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. A vállalat vagy üzlet ezégszerü megnevezését. Azok, akik a kereskedelmi cég­jegyzékekbe nincsenek bejegyezve azt az elnevezést vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják. 2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet telepe (irodája, raktára stb.), ahol az eladás történik, a városnak (községnek,) mely közigazgatási kerületében, mely utcza, ház- szám alatt fekszik. Külön és határozottan meg kell jelölni, ha aj az adófizetésre kötelezett állandó üzlettelep mellett vagy anélkül vándorkeres­kedést (házalást) folytat; bj állandó üzlettelep mellett vagy anélkül, vagy a vándorkereskedéssel (házalással) kapcsolatban az eladást országos- vagy hetivásárokon, nyílt piaczokon, utczán, vagy bármely más módon is gyakorolja. 3. Annak megemlítését, hogy a bejelentés fő- vagy fióküzletre vonatkozik-e? Ha a bejelentés főüzletre vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes m. kir. pénzügy- igazgatóság (székesfővárosi m. kir. adófelügyelő-helyettes) illetékesség? területén kívül fekvő összes többi fióküzletek is felsorolandók. Fióküzleteknél viszont meg kell jelölni a főüzletet. 4. A vállalat vagy üzlet tulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulaj­donosok nevét és város (község), közigazgatási kerület, utcza és házszám szerint megjelölt lakását. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és igazgatósági tag­jainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőiknek neveit és lak- czimeit kötelesek bejelenteni. Ha a vállalat, vagy üzlet tulajdonosa olyan külföldi kereset űző, aki nem lakik vagy tartózkodik állandóan a belföldön, úgy a bejelentésben a belföldi üzlet­vezető vagy megbízott nevét és lakását is be kell jelenteni. 5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet forgalma az 1920. évi XVI. t.-ez. 5. §-ána,k 1—33. pontjaiban csoportosított fényüzési tárgyak mely csoportjaira terjed ki. fi- Megjelölését annak, hogy a fényüzési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, azaz a közvetlen fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban (továbbeladók számára) is kereskedik. * 7. Egy hónap leforgása alatt megközelítőleg hány tételben bonyolítja le a kérdéses üzlet vagy vállalat a fényüzési tárgyaknak kiskereskedelmi forgalmát. A bejelentési kötelezettség a bejelentési kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő lejártával létesülendő vállalatokra és üzletekre is kiterjed, még pedig mindenkor a vállal­kozás megkezdése előtti időpontban. Ugyancsak fenforog a bejelentési kötelezettség akkor is, ha a vállalat kiskereske­delmi forgalma a bejelentésre kitűzött határidő lejárta után utólag olyan fényüzési tárgyak eladására is kiterjesztetik, amelyekkel előbb nem foglalkozott és amelyekre vonatkozólag a bejelentési kötelezettséget még nem teljesítette. ^ . A m. kir. pénzügyminister helyett: ])r. Vértesy Sándor & államtitkár. M. kir. állami nyomd». Budapest. 1920. — 1990.

Next

/
Thumbnails
Contents