Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1920

K_1973.0496.1.2

90.000/1920. szám.

A fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-cikket a törvény 24. §-ában a törvényhozás részéről megadott felhatalmazás alapján a mai napon — az igazságügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve — életbeléptetem és az adókötelezettség kezdetét 1920. évi december hó 1-sö napjában állapítom meg.

I.

A törvény 5. §-ában felsorolt fényüzési tárgyakat a törvényhozás részéről nyert felhatalmazás alapján — a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve — az 1920. évi november hó 6-án kelt 90.0000. szánni végrehajtási utasítás 10—41. és 43. §-aiban közelebbről meghatároztam, a törvény idézeti §-ában felsorolt fényüzési tárgyakon kívül más tárgyakat is fényüzési tárgyaknak minősítettem és a törvényben megjelölt értékhatárokat egyes esetekben a jelenlegi áralakulásoknak megfelelően szabályoztam. Amennyiben tehát az utasításban foglalt meghatározások és rendelkezések a törvény rendelkezéseitől eltérnek, nem a törvénynek, hanem az idézett utasításnak rendelkezései irányadók.

Azok a tárgyak amelyeket az előző bekezdésben idézett felhatalmazás alapján — a törvényben már felsorolt tárgyakon kívül — fényüzési tárgyaknak minősítettem, a következők: a helyiségek díszítésére szolgáló tárgyak még abban az esetben is, ha egyébként használati célt szolgálnak; minden kalap, akár díszítve van, akár nincs ha vételára 1.000 K-nál nagyobb; a disztollak; a selyemszövetek; a finom szőrmék; bizonyos üvegtárgyak; a tábla- üveg; a bélyeggytijtömények; a bélyegalbumok és a művirágok. Mindezeknek a tárgyaknak közelebbi meghatározása a végrehajtási utasítás megfelelő szakaszaiban foglaltatik.

igazgatósági tagjainak, egyesületek, állami és községi közüzemek pedig felelős vezetőjüknek neveit és lakcímeit kötelesek bejelenteni. Ha a vállalat vagy üzlet tulajdonosa olyan külföldi keresetüző, aki nem lakik vagy tartózkodik állandóan a belföldön, úgy a bejelentésben mindenkor a belföldi üzletvezető vagy megbízott nevét és lakását is be kell jelenteni.

5. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlet forgalma a végrehajtási utasítás 10 — 41. §-aiban csoportosított fényüzési tárgyak mely csoportjaira terjed ki.

6. Amennyiben a fényüzési tárgyakat nemcsak a kiskereskedelemben, azaz a közvetlen fogyasztók részére árusítja, hanem azokkal nagyban, továbbeladók részére is kereskedik, úgy ennek a körülménynek a felem]itését.

A bejelentési kötelezettség a törvény 5. §-ának 34. pontjában illetőleg a végrehajtási utasítás 43. §-ában említett fényüzési és különleges fényüzési vállalatokra nem terjed ki abban az esetben, ha ezek az ételeken és italokon kívül más fényüzési tárgyakat nem adnak el. Ez a rendelkezés érvényes a cukrászdákra is.

Fényüzési vállalatok azok a vendéglők, kávéházak, cukrászdák és pensiók, különleges fényüzési vállalatok pedig azok a szórakozó- és mulatóhelyek, bárok és más, ezekhez hasonló jellegű vállalkozások, amelyeket a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő-helyettes) az elsőfokú iparhatóság meghallgatása után fényüzési, illetve különleges fényüzési vállalatnak minősít.

II.

Felhívom tehát mindazokat a belföldi keresetüzőket vagy a belföldi képviselettel biró külföldieket, akik a belföldön az említett végrehajtási utasítás 10—41. §-aiban meghatározott fényüzési tárgyaknak átruházásával (eladásával) a kiskereskedelemben foglalkoznak, hogy ezt a körülményt — amennyiben még nem jelentették be — a székesfővárosban az illetékes kerületi adófelügyelő-helyettesnél, vidéken pedig az illetékes pénzügyigazgatóságnál legkésőbb folyó évi november hó 30-áig az alább körülirt módon jelentsék be.

Azoknak, akik a bejelentési kötelezettségnek az 1920. évi julius hó 20-án kelt 60.300. számú rendeletemben foglalt felhívás folytán már megfeleltek, nem kell újabb bejelentést tenni. Ha azonban az, aki a most említett rendelet alapján egyáltalában nem tett bejelentést, vagy tett ugyan bejelentést, de akinek üzleti viszonyaiban azóta olyan változás állott be, amely változás a bejelentés kiegészítését teszi szükségessé, továbbá mindazok, akik a törvényben fel nem sorolt, de a végrehajtási utasítás rendelkezései szerint fényüzési tárgyak eladásával foglalkoznak, szintén kötelesek a jelzett határidőig bejelentésüket kiegészíteni, illetőleg megtenni.

A bejelentési kötelezettség azokat is terheli, akik a fényüzési tárgyak forgalmazására irányuló kereseti tevékenységüket csak mint segéd- vagy mellékfoglalkozást folytatják, vagy azt nyereségszerzésre irányuló szándék nélkül gyakorolják.

A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fényüzési tárgyak forgalmazására irányuló kereseti tevékenységet az állam vagy valamely más nyilvános testület űzi.

Az egyesületek, társulatok és szövetkezetek bejelentési kötelezettség alá esnek akkor is, ha kizárólag csak tagjaik részére árusítanak.

A kiskereskedelemben (detailárusitásban) létrejöttnek kell tekinteni minden olyan eladást, amelynél a fényüzési tárgy nem azzal a célzattal szereztetik meg, hogy az — akár állagváltoztatás nélkül, akár előzetes feldolgozás, el- vagy kikészítés után — keresetszerüen tovább eladassék. Ebből kifolyólag bejelentési kötelezettség alá esik tehát az a kereskedő is, aki ugyan rendszerint csak nagyban (en gros) árusít, de kivételesen akár kisebb, akár nagyobb tételekben olyanoknak is ad el fényüzési tárgyakat, akik azokat nem keresetszerü továbbeladás céljaira vásárolják.

Ugyancsak bejelentési kötelezettség terheli azt az őstermelőt, gyárost vagy iparost is, aki fényüzési tárgyak termelésével, előállifásával, átalakításával vagy feldolgozásával foglalkozik és azokat a közvetlen fogyasztóközönség számára adja el.

A bejelentést ahhoz a pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelő-helyetteshez) kell intézni, amelynek illetékességi területén az az üzlethelyiség (telep) fekszik, ahonnan az eladás (szállítás) történik.

Minden egyes fő- vagy li óküzletet, el ári i s i tó hely i séget még abban az esetben is küJön-külön kell bejelenteni, ha valamennyi ugyanazon városban (községben), illetőleg Budapesten ugyanabban a közigazgatási kerületben fekszik.

A bejelentést írásban vagy élőszóval lehet megtenni. Az élőszóval tett bejelentést az annak elfogadására illetékes pénzügyigazgatóság (adófelügyelő-helyettes) jegyzőkönyvbe foglalja.

Az írásbeli bejelentések, valamint a szóval tett bejelentésekről felvett jegyzőkönyvek az illetéki díjjegyzék 14. tételének p) pontja értelmében illetékmentesek.

A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmazni:

1. A vállalat vagy üzlet cégszerű megnevezését. Azok, akik a kereskedelmi cégjegyzékekbe nincsenek bejegyezve, azt az elnevezést vagy nevet kötelesek bejelenteni, amely alatt az üzletet folytatják.

2. Annak megjelölését, hogy a vállalat vagy üzlettelep (iroda, raktár stb.), ahonnan az eladás történik, a városnak (községnek) mely közigazgatási kerületében, milyen utcában és mely házszám alatt fekszik.

Külön és határozottan meg kell jelölni, ha

a) az adófizetésre kötelezett az állandó üzlettelep mellett vagy anélkül házalókereskedést folytat,

bj állandó üzlettelep mellett vagy anélkül, vagy a házalással kapcsolatban az eladást országos- vagy hetivásárokon, nyílt piacokon, utcákon, kapuk alatt, kávéházakban vagy bármely más módon is gyakorolja.

3. Annak megemlítését, hogy a bejelentés fő- vagy fióküzletre vonatkozik-e? Ha a bejelentés főüzletre vonatkozik, úgy még a bejelentés elfogadására illetékes pénzügyigazgatóság (székesfővárosi adófelügyelő-helyettes) illetékességi területén kívül fekvő összes többi fióküzletek is felsorolandók. Fióküzletnél viszont mindenkor meg kell jelölni a főüzletet is.

4. A vállalat vagy üzlet tulajdonosának, több tulajdonos esetében az összes tulajdonosoknak a nevét, úgyszintén a város (község) közigazgatási kerület, utca és házszám szerint megjelölt lakását. Részvénytársaságok és szövetkezetek az intézet igazgatójának és

Budapest, 1920. évi november hó 10-én.

M. kir. állami nyomda. Budapest, 1920. — 2919.

III.

A törvény rendelkezései alá tartozó minden keresetüző köteles az adólerovás ellenőrzésére alkalmas könyveket és feljegyzéseket vezetni, amelyeknek módját és terjedelmét a végrehajtási utasítás 87—108. §-aiban részletesen szabályoztam.

E rendelkezésekhez képest mindazok a keresetiizők, akiket a fentiek szerint bejelentési kötelezettség terhel, raktárkönyvet kötelesek vezetni és ezek közül azok, akiknek állandó üzlettelepük van, vagy ha nincs is állandó üzlettelepük, de gyöngyök, drágakövek, féldrágakövek, nemesfémek, ékszerek, az ékszeripar, az arany- és ezüstmüvesipar termékeinek forgalomba hozatalával foglalkoznak, továbbá a fényüzési és különleges fényüzési vállalatok az átruházott fényüzési tárgyakról eladási bárcát kötelesek adni és a beszedett adót adó- vallomási Ívvel az állampénztárba beszállítani.

Minden más keresetüző, akinek — az előző bekezdésben említettek kivételével — nincsen állandó üzlettelepe, vagy ha van is, de az eladást emellett országos- vagv. „„Li- vásárokon, piacokon, utcákon, kávéházakban, kapuk alatt vagy más hasonló módon gyakorolja, az átruházott fényüzési tárgyakról nem ad eladási bárcát, hanem eladási lajstromot köteles vezetni és a beszedett adót az eladási lajstrom kíséretében az állampénztárba köteles beszállítani.

Felhívom ennélfogva mindazokat, akik a végrehajtási utasításban körülirt feljegyzéseket kötelesek vezetni, hogy a szükséges nyomtatványok (eladási bárcafiizetek, eladási lajstromok, adóvallomási ivek és az eladási bárcafiizetek átvételét igazoló elismervények) átvétele végett a székesfővárosban az illetékes kerületi adófelügyelő-helyettes mellé rendelt számvevőségnél, vidéken pedig az illetékes állampénztárnál folyó évi november hó 20-ától kezdve személyesen vagy megbízottjuk utján jelentkezzenek. A beállható torlódás elkerülése végett kívánatos, hogy a jelentkezés a kitűzött határidő után minél előbb történjék meg.

Különösen figyelmeztetem azokat, akik raktárkönyvet is kötelesek vezetni, hogy a raktárkönyv vezetése az 1920. évi november 30-ik napján, az üzleti záróra idejében meglevő raktári készlettel kezdődik. A leltározást ennélfogva olyan időben kell megkezdeni, hogy az az 1920. évi december hó 1-éig okvetlenül befejezést nyerjen, mert a leltározás eredménye lesz a raktárkönyv első tétele. A raktárkönyvet mindenki önmaga köteles előállítani, ahhoz hivatalból nem készül nyomtatvány.

Nyomatékosan felhívom az érdekeltek figyelmét arra, hogy az eladási bárcafüzetek szigorú számadás alá eső nyomtatványok, miért is azok megőrzésére és felhasználására különös gondot kell fordítani.

ív.

Adócsalást követ el és az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) szóló 1920. évi XXXII. t.-cikk rendelkezései alá esik az:

1. aki az 1920. évi XVI. t.-cikk 13. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségeknek és 18. §-ában meghatározott könyvvezetési (feljegyzési) kötelezettségeknek a fényüzési forgalmi adó megrövidítésére irányuló szándékkal a kitűzött határidő alatt egyáltalában nem tesz vagy nem a valóságnak megfelelően tesz eleget;

2. aki a fényüzési tárgy átruházását vagy annak adóalapul szolgáló ellenértékét egészben vagy részben, akár valótlan avagy hiányos adatokat tartalmazó okirat kiállításával, akár más módon eltitkolja;

3. aki a hatóságnak megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vesz igénybe vagy arra törekszik; esetleg ahhoz más javára akár cselekvéssel, akár a való ténykörülmény tudatos elhallgatásával hozzájárul;

4. aki üzleti könyveibe, feljegyzéseibe, adóvallomásába tudva valótlan vagy hiányos adatokat vezet be, vagy azokból adatokat a fényüzési forgalmi adó megrövidítésére irányuló szándékkal kihagy;

5. aki beadványában — ideértve a jogorvoslatokat is — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz vagy az adó helyes megállapitására alkalmas ismert ténykörülményt elhallgat.

Az adócsalás büntetése az 1920. évi XXXII. t.-cikk 5. §-a értelmében vétség esetében egy évig terjedhető fogház, bűntett esetében pedig három évig terjedhető börtön. A szabadságvesztés-büntetésen kiviil minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett összegnek ötszörösétől tízszereséig terjedhet,

E büntetéseken kívül a bíróság az elitéltet iparigazolványának vagy iparengedélyének vagy az ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére is Ítélheti s egy évtől öt évig terjedhető időre eltilthatja őt az Ítéletben megjelölendő vagy általában fényüzési cikkekkel való kereskedéstől; elrendelheti az ítéletnek vagy rendelkező részének az elitéit költségén hírlapok utján vagy üzlethelyiségében vagy egyéb módon leendő közhírré tételét,

Az adócsalás vétségének kísérlete is büntettetik.

Dr.báró Korányi Frigyes *.

m. kir. pénzügyminister.

i

a fényüzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. t.-eikk végrehajtása

tárgyában.