Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1989.0042.1
1919- október 22 Cenzúrát: Ath. Petrutiu-Uzdineantul Általános adófisszeírás. A kerületi elöljáróság ezennel közhírré teszi, hogy az adóköteles szentélyeknek és tárgyaknak az egyenes adók, nevezetesen: /., II., III. és IV. osztályú kereseti, a tökekamat- és járadékadó, valamint az 1900. évi XVI. törvénycikk alapján a gazdasági munkás- és cselédpénztárt illető hozzájárulási díjak kivetéséhez szükséges adatok beszerzése céljából a vonatkozó törvényes intézkedések értelmében évente foganatosítandó összeírása az 1920. évre vonatkozólag a székesfőváros területén folyó évi november hónapban fog megkezdetni s legkésőbb folyó évi december 31-ig befejeztetni. Ezen összeírásra vonatkozólag az elüljáróság a közönség tájékoztatása céljából a következőket teszi közhírré: Az egyenes adók kivetéséhez szükséges adatok összeírása az összeírási ív és gyűjtő-ív rovatainak megfelelő kitöltése, valamint az ezen ívekben és rovatokban foglalt adatoknak a kiküldött összeíró bizottságok által a helyszínén foganatosítandó felülvizsgálása által történik. E célból minden egyes háztulajdonos a jelen hirdetéssel egyidejűleg megfelelő számú összeírási és gyűjtő-ívet kap. Az ekként átvett összeírási ívekből a háztulajdonos annyi példányt szolgáltat át a ház lakóinak, amennyire azoknak az alább közöltekre tekintettel szükségük van; a lakók viszont tartoznak az átvett íveket 3 nap alatt kitölteni s kitöltés után a háztulajdonosnak visszaszolgáltatni. Végül a háztulajdonos a lakók által kitöltött összeírási ívek jegyzékéül kitölti a gyűjtő-ív rovatait s azt az abban foglalt adatok hiteléül aláírja. Mindezen ívek s azok rovatainak kitöltését illetőleg ezeknek szövege kellő útbaigazítással szolgálván, e helyen az elüljáróság a következők kiemelésére szorítkozik. Minden ház minden egyes lakója s üzlethelyiség bérlője (nem véve ki a jogi személyek képviselőjét sem), amennyiben önálló keresettel bír, a háztulajdonostól külön összeírási ívet kap, melyet maga állít ki s melyen saját vezeték- és kereszt-, illetve utónevét, születési évét s helyét, foglalkozását, családi állapotát feltüntetni, külön keresettel nem bíró nejét s többi családtagjait, valamint a nála lakó segédeket és cselédeket is beírni köteles. Külön keresettel bíró nő és családtagok, valamint az albérlők külön-külön ívet állítanak ki. Az adóösszeírási és gyűjtőívek a rovatok felírásainak megfelelőleg olyképen töltendők ki, hogy mindenki csak saját személyére, foglalkozására, viszonyaira, hozzátartozóira stb. vonatkozó adatokat szolgáltassa. Az összeírási ívekben főleg a vezeték- és kereszt-, illetve utónév tisztán és olvashatóan írandó ki. A rövidítések tilosak, kivéve a bejegyzett cégeknél, amikor azonban a cégtulajdonos neve teljesen kiírandó. Ügynökök, gyári képviselők és megbízottak által kiállított összeírási ívekben az illetők által tartott raktárhelyiségek, különösen ügynököknél pedig még ama belvagy külföldi cég neve is megjelölendő, amelyet képviselnek. Oly általános megjelölések, mint „ügynök“, „kereskedő“, „gyáros“ mellőzendők s magukat ilyeneknek valló egyének által az is megjelölendő, hogy az illető miféle ügynök, kereskedő vagy gyáros, mint pl. „ingatlanok adásvevését közvetítő ügynök“, „termény- kereskedő“, „mérleggyáros“ stb. Gyári és ipari vállalatoknál az alkalmazott segédmunkások száma pontosan megjelölendő. Egyszersmind a fél adókönyve alapján az illető személyére vonatkozó múlt évi adófőkönyv kötet- és lapszáma, illetve a múlt évi lajstromtétel, valamint a ház helyrajzi száma és sorszáma mindenütt világosan kitüntetendők. • Kötelesek az összeírási ív kitöltésére azok is, akik adómentesség kedvezményében részesülnek, valamint azok is, akiknek adója hivatalból vonatik le. A gyűjtőívben a háztulajdonos mindazon bérlőit tartozik felsorolni, kik az előbbi pontok értelmében külön összeírási ív kiállítására kötelezettek. A napszámosok adómentességéről szóló 1883. évi X. törvénycikk szerint a napszámosok — családfő és családtagok egyaránt — keresetük után kereseti adó alá nem esnek ugyan, az összeírás alól azonban kivéve nincsenek, sőt ellenkezőleg, a reájuk vonatkozó íveket nemcsak kitölteni, hanem magukat az összeíró küldöttségek által viszonyaikra nézve különösen megejtendő vizsgálatnak is alávetni kötelesek és bevallásaikat illetőleg a törvény egyenlő szigora alá esnek. Nehogy a munka és keresetképtelenség címén I. oszt. kereseti adó alól egy ízben már felmentett egyének újból megadóztassanak, az ily egyénekre az összeírási Ívbe foglalandó, hogy az előző évi adójuk a mondott címen töröltetett. A gyűjtő- és összeírási íveket az összeíró bizottságok a helyszínén felülvizsgálni fogják; minélfogva a kellően kitöltött és aláírt gyűjtő és összeírási ívek mindaddig a háznál tartandók, mig azokat az összeíró bizottság a helyszínén megjelenve át nem veszi. Az összeíró bizottságoknak feladata teljesíthetése céljából alkalmas helyiség hocsájtandó rendelkezésre, továbbá neki mindazokat a fölvilagosításokat és adatokat pótlólag át kell adni, melyeket az ívek helyes kitöltése s a szükséges adatok bevallása céljából az egyes felektől bekíván. Ez adatok készséges beszolgáltatása annál is inkább kötelező, mert az adókezelési törvény idevonatkozó határozatai értelmében a kincstár megrövidítésének s károsításának az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásának, valamint a valótlan bemondásoknak bírsága 1—8-szor annyi, mint azon összeg, mellyel a kincstár károsodnék, ha pedig ezen összeg meg nem állapítható, a bírság 2—1000 korona. Végül a kincstár megkárosítására irányzott bűncselekmények bűnvádi eljárás útján is megfenyíttetnek. Kisebb kihágások, melyeknél a kincstár megrövidítésére irányzott szándék nem forog fenn, 2 koronától 100 koronáig terjedhető bírsággal bűntetteinek meg. Ily kisebb kihágást követ el: aki az adókötelezetteket és adótárgyak összeírása alkalmával a személyét, a vele közös háztartásban élő családja tagjait, illetőleg az összeíráshoz szükséges adatokat be nem mondja, az összeíró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti vagy munkájában hátráltatja. A Kerületi elüljáróság. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
