Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1919
K_1989.0043.1
1919. október 22. Cenzúrát: Ath. Petrutiu-Uzdineantul > j A házbéradó az 1920. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ívek benyújtására a m. pénzügyminisztérium az 1919. évi november hónap 2-tól 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-c. 46. §-a értelmében a bevallás annak a kerületi elüljáróságnak adószámviteli osztályánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) a házközösségnél annak feje; c) nem önjogú, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ívet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhívatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ívet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt az illető kér. elöljáróság adószámviteli osztályánál november hó 2-tól kezdve legkésőbben november hó 30-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékűi fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számítandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér; 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztosítási díjak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt vagy más községi lakásadó címén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki vagy bérvallomásában odanyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már benfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek címén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításáért és fűtéséért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált víz után fizetett vízvezetéki díjakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbéradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek yers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. l zletfelszereléssel, földbirtokkal, házikerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér címén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30%-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők a vallomási íven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1000 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak 1%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4%-át fizeti pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 K-t meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5%-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, az adónak további 25°/0-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. §-a, illetőleg az 1912. évi Lili. t.-c. 39. §-a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet a bérösszegnek beírása előtt Íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 K-ig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjével ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási ív aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abban tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan ^ részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási ív részére hivatalból kézbesítve nem lett. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ívet kiállítani nem tudná, vagy hadhavonulása folytán ezt nem tehetné, a községi vagy városi közegek (jegyzők, városi adóhivatalok) kötelesek a vallomási ív kiállításánál hivatalból díjtalanul segédkezni, illetőleg a tollba mondott vallomás alapján a vallomási ívet a fél nevében kitölteni s ennek megtörténtét hivatalból igazolni. Ugyanezt az eljárást kell követni abban az esetben, ha a bérlők a vallomási ívet szabályszerűen kiállítják, de a hadbavonult vallomásadásra kötelezett fél azt alá nem Írhatja. A segédkezésnek megtagadása — a közadók kezeléséről szóló 1909. évi XI. t.-c. 102. §-a (1913:50.000. számú hiv. összeállítás 197. §■ d) pontja) értelmében minden egyes esetben 5—50 K»ig terjedhető birsággal büntethető. A kerületi eSIIijáróság. BUDAPEST FŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA 1919.
