Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1918

LTSZN_0004

1918. A tanács a Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcsforgalmi Intézőbizottság által a zöldségre, főzelékre és gyümölcsre nézve megállapított legmagasabb árakat a következőkben teszi közhírré: 96/1 b A Zöldség- és Gyümölcsforgalmi Intézőbizottság részéről a m. kir. minisz­tériumnak azöldség-és főzelékfélék, gyümölcs forgalombahozatala tárgyában 1917. évi július hó 5-én kiadott 2400/1917. M. E., valamint a 4207/1915. M. E. számú rendelete alapján az Országos közélelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszternek jóváhagyásával a következők hirdettetnek ki. Legmagasabb árak gyanánt 1918. évi szeptember hó l-től szeptember hó 15-ig bezárólag, illetőleg további rendelkezésig a következők állapíttatnak meg, megjegyezvén, hogy a termelő a termelői árak fejében tartozik a terményeket, ha azok nem a piacon vásároltatnak meg, a kereskedő raktárába, vagy a legközelebbi vasúti állomásra saját költségén elszállítani. Az alábbi termelői árak az 1918. évi augusztus hó 30-tól, 1918. évi szeptember hó 13-ig bezárólag számíthatók fel. A nagykereskedői és fogyasztói árak ellenben 1918. évi szeptember hó l-től 1918. évi szeptember hó 15-ig bezárólag érvényesek. A nagykereskedői árakat csak azok számíthatják fel, akik teljesen elvégzik a követ­kező nagykereskedői tevékenységet, u. m.: Az árúnak a termelőktől való összevásárlása, a piacról, vagy a nagykereskedő tele­péről a feladóállomásra való szállítása, becsomagolása, vasúti kocsiba való berakása, a szállítási igazolvány esetleges beszerzése, a szállítás fuvarköltségeinek fedezése, a súly­veszteség és a romlás kockázatának viselése, a rendeltetési helyén az árú kirakása, piacra vagy raktárba vaió befuvarozása és a kiskereskedőknek kisebb tételekben való átadása. Igényt tarthat a nagykereskedői árra a termelő is, ha a fölsorolt föladatokat tényleg mind elvégezte. Ha a nagykereskedői teendőket többen végzik, akkor a teljesített munka, a vállalt kockázat és a viselt költségek arányában osztandó meg azon különbözet, amely a termelői és nagykereskedői ár között mutatkozik. A termény neve Ára 100 Icg.-kint koronában k9’‘llint fillérekben termeiénél nagykereskedőnél fogyasztónak Fejeskáposzta............................................... ..... . 56 82 100 Vö röskáposzta..............................................................80 110 130 Kelkáposzta és fodros kel.................................... 60 88 112 Kalaráb, le tisztítva csak a középső szívlevelekkel 60 88 112 Sárgarépa a) sötétsárga színű fajták (karotta is) levél nélkül 70 98 116 b) halványszínű egyéb fajták levél nélkül . . 60 86 104 Petrezselyem:a) levél nélkül .... ... 80 108 126 b) kevés levéllel (szív levelekkel) 70 98 116 Pasztinák, levél nélkül......................................... 70 98 116 Leves zöldség vegyesen (sárgarépa és petrezselyem) kevés levéllel szívlevelekkel, I köteg (legalább 25 deka)...................................................................— — 30 Céklarépa, levél nélkül, súly szerint..................... 56 80 90 Zöld paprika a) tölteni való 100 drb .... 7 9 i darab 11 b) hegyes erős 100 drb .... 1-50 2-501darab 3 Vöröshagyma (érett): a) makói és erfurti fajta ............................... 95-40 123 154 b) egyéb fajta .................................................... 82-70 111 142 A vöröshagyma nagykereskedői árában a zsák ára nincs benne, a zsák önköltségi ára a nagy- kereskedői árhoz hozzászámítható. Fokhagyma érett . . 270 330 380 I darab 18 Májusi répa, letisztítva......................................... 40 55 70 Na gy, barna, nyári, fehér, sör- és fekete retek, nagyság szerint 100 darab............................... 6-40 8-12 idb 10-14 Feje ssaláta 100 fej ... ..........................8 12 i fej 16 Kötöző és fodros (cukor) saláta súly szerint 40 56 70 Torma súly szerint............................................... 170 210 250 Laboda és sóska.................................................... 40 66 80 Zöldborsó: a) hüvelyes............................................110 154 184 b) hüvely nélküli szemes zöldborsó . — — , ,itpr ««« Zöldbab.................................................................... 140 184 216 Vajbab, viaszbab . 180 230 270 Főzőtök.....................r . . ......................... 30 50 60 Ug orka: a) salátának való . ,..................... 50 75 90 b) kovászos és sós berakáshoz való 60 85 100 i c) ecetbe való..........................................................80 110 130 A termény neve An 100 Icg.-kint koronában AfTl|érekhe'n ‘ termelőnél nagykereskedőnél fogyasztónak Paradicsom, súly szerint..................................... 50 80 100 Csöves gyenge tengeri 100 drb...............................14 18 i darab 22 Kajszínbarack (sárgabarack): I. rendű .... 180 240 280 II...................... 120 170 220 Sz ilva: a) nyári (vörös és egyéb fajták) .... 60 96 115 b) ringló fajták................................ 100 144 174 c) magvavágló (besztercei és egyéb fajták) 80 118 142 Málna erdei és kerti............................................... 240 320 360 Őszibarack súly szerint a) I. rendű faj barack ......................................... 240 320 380 b) II. rendű faj barack és közönséges őszibarack 120 180 220 Alma: a) nemes csemege fajták, hibátlan, válogatott I. osztályú nagyságú, kézzel szedett példányok (szakszerűen csomagolt árú).......................... 280 380 420 b) Nemes csemege fajták, egészséges II. osztályú nagyságú, kézzel szedett példányok (szakszerűen csomagolt árú).................................................... 200 280 320 c) Közönséges (gazdasági) fajták, szokvány árú, kézzel szedett példányok.................................... 120 150 180 d) Rázott kevert alma............................................ 70 96 116 Körte: a) Nemes csemege fajták, hibátlan, válogatott I. osztályú nagyságú kézzel szedett példányok, (szakszerűen csomagolt árú).......................... 300 400 450 b) Nemes csemege fajták, egészséges, II. osztáyú nagyságú, kézzel szedett példányok (szakszerűen csomagolt árú).................................................... 200 280 320 c) Közönséges fajták szokvány árú .... 120 170 200 Görögdinnye: a) fajdinnye....................................... 58 78 96 b) közönséges .................................. 40 60 74 Sár gadinnye: ö) fajdinnye (cantaloup-, turkesztán-fajták) 80 108 128 b) közönséges ................................. 48 68 84 Dió a) Vidéken .................................................... 350 440 520 b) B udapesten ...................................................— 460 550 Dióbél (tiszta súlyban)........................................... 1880 2000 2150 A helyi hatóság — a fönt meghatározott maximális árak keretén belül megállapíthatja azokat az árakat, melyeket a termelő a helyi piacokon való elárusítás esetén követelhet, továbbá, amelyeket a helyi fogyasztókat kiszolgáló kiskereskedő a fogyasztónak felszámíthat. A termelő telepén akár nagyban, akár kicsinyben való árusítás esetén, kizárólag a termelői árak számíthatók fel. Az elárusítók köteleztetnek, hogy az elárusító helyeken az ott eladásra kerülő zöldség, főzelék és gyümölcs termények maximális fogyasztói árait feltűnően és a vevő által hozzáférhető módon függesszék ki. Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1918. — 1918. augusztus 26. terményekért 1918. évi szeptember 1—15-ig, illetőleg a termelők által 1918. augusztus 30-tól szeptember 13-ig követelhető legmagasabb árakról.

Next

/
Thumbnails
Contents