Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1917
K_1973.0535.1
1917. május 6. 4-7.855 1917—Vili. szám. forgalombahozatalának szabályozása. Az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke 1917. évi május hó 4-én 39.000. szám alatt kelt rendeletével a következőket rendelte el: A tehéntejtermékekre nézve s I. Tehéntejből, illetve tehéntejtermékekből további rendelkezésig csakis a következő sajtféleségek gyárthatók és hozhatók forgalomba, valamint értők csak az alábbi legmagasabb árak követelhetök: a) Félkövér keménysajt, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 25% (ilyenek a gróji, félementali, trapista és hasonlók), ennek a legmagasabb ára a termelő és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint ...................................................5 K 60 f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint ..............................................................................................7 K 20 f b) So vány keménysajt; lefölözött tehéntejből készült L sajt, melynek zsírtartalma száraz anyagban 25%-nál kevesebb, ennek legmagasabb ára a termelő és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint.............................................................................3 K — f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint.............................................................................................3 K 50 f c) Pogácsasajt (kvárgli) fogyasztásra alkalmas állapotban — 60 darab 1 kilogramm — legmagasabb ára a termelő és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint .... 5 K 60 f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint............................................ 7 K 20 f a f ogyasztó részére tehát I darab ára .... — K 12 f A juhtejtermékekre nézve: 2. A juhtúró, liptói túró, székelytúró és hasonló sajtféleségek csakis a következő minőségben hozhatók forgalomba, valamint értők csak az alábbi legmagasabb árak követelhetők: a) Juhtúró, tiszta és teljes juhtejből készült sajt, amelynek zsír- tartalma száraz anyagban legalább 45%, víztartalma pedig legfeljebb 55%; ennek előállítása, forgalomba hozatala és legmagasabb ára az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által adandó külön engedéllyel nyer szabályozást. (5 pont.) b) Elsőrendű liptói, székely- stb. túró, juhtej és tehéntej, illetve juhtúró és tehéntúró keverékéből készült sajt, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 35%, víztartalma pedig legfeljebb 50%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint .... 7 K 60 f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint.............................. ......................................................x8 K 60 f c) Másodrendű iiptói, székely- stb. túró, juhtej és tehéntej, illetve juhtúró és tehéntúró keverékéből készült sajt, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 25%, víztartalma pedig legfeljebb 60%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint . 6 K 80 f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint..................................................................................................7 K 80 f d) Soványtúró, kevert sajtféleség, amelynek zsírtartalma száraz anyagban legalább 12%, víztartalma legfeljebb 60%, ennek legmagasabb ára a termelő (gyáros) és kereskedő közötti viszonylatban kg.-kint..............................................................3 K 50 f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint.............................................................................................4 K 50 f 3. A 2. pontban felsorolt sajtféleségek a forgalomban egymástól szabatosan megkülönböztetendők s minőségük jelzésére a következő szavak föltétlenül alkalmazandók: a 2. a) pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a „juh“ szó, a 2. b) pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél az „elsőrendű“ szó, a 2. c) pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a „másodrendű“ SZÓ, L '* ? a 2. d) pontban foglalt sajtféleség megjelölésénél a „sovány“ szó. E szavak kizárólag csakis az illető sajtminőség megnevezésére használhatók fel, amelyeken kívül kiteendő még a gyáros neve és telephelye, a ,,túró“ szó és a származási hely megjelölésére szolgáló jelző, a „liptói“ és „székely“ elnevezés azonban csak az alábbi területi korlátozás figyelembevételével. A „liptói túró“ elnevezés csakis azon sajtféleségekre alkalmazható, amelyek Abauj-Torna, Árva, Bereg, Gömör-Kishont, Liptó, Máramaros, Nógrád, Nyitra, Sáros, Szepes, Trencsén, Turóc, Ugocsa, Ung, Zemplén és Zólyom vármegyék területén levő termelőhelyekről származik, a „székelytúró“ elnevezés pedig csakis azon sajtféleségekre alkalmazható, amelyek Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis- és Nagy-Küküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Szatmár, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyék területén levő termelőhelyekről származik. 4. A kemény juhsajt (ostyepka és hasonlók) és a félkemény juhsajt (parenyica és hasonlók) legmagasabb ára a termelő és kereskedők közötti viszonylatban kg.-kint 8 K — f a kereskedő és fogyasztó közötti viszonylatban kg.-kint.............................................................................................9K-f ' Mindkét tejtermékre nézve: 5. Az I. és 2. pontban felsorolt sajtféleségektől eltérő (kövér, puha vagy különleges) tehénsajtféleségek, valamint a 2. a) pontban foglalt teljes juhtejből készült (csemege) juhtúró (brinza) gyártása 1917. évi junius hó 5-éig nem korlátoztatik és ezeknek árát a jelen rendelet a mondott időpontig nem érinti. 1917. évi június hó 5-én túl azonban ilyeneknek gyártása csakis az Országos Közélelmezési Hivatal elnökétől előzetesen kikérendő engedélylyel történhetik és ilyenek csakis ezen külön engedélyben megállapítandó legmagasabb áron hozhatók forgalomba. 6. Mindazon esetekben, amikor valami sajtféleség a jelen rendeletben felsorolt, illettőleg az ezen rendelet alapján engedélyezendő különleges sajtféleségekre nézve külön megállapított minőségnél silányabb minőségben állíttatik elő és a jelen rendeletben előírt minőségi megjelölések (jelzések) használata nélkül, vagy a tartalomnak meg nem felelő és megtévesztésre alkalmas egyéb megjelölésekkel (szó, felírat, kép) kerül forgalomba, az ily cselekmény az 1895 s XLVI. t.-c. büntető rendelkezései alá esik. 7. A jelen hirdetményben megállapított legmagasabb árakra vonatkozó rendelkezések mindennemű áthágása és kijátszása az 1438/1917. M. E. számú rendelet 5. §-ának büntető rendelkezésébe ütközik. 8. Ezek a rendelkezések 1917. évi május hó 6-án lépnek életbe. 9. Az ebben a hirdetésben foglalt intézkedések a vámkülföldről származó termékekre nem vonatkoznak. A Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros Házinyomdája — 1917. A tehén- és juhiéiból készült sajt
