Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Falragaszok, hirdetmények 1916
K_1971.1020.1.1
A hús- és zsirfo{yasztás korlátozása. A tanács a m. kir. minisztériumnak 1910. évi szeptember hó 20-án 3101/1916. M. E. szám alatt kelt rendeletét az alábbiakban ezennel közhírré teszi : í. 8. Szarvasmarhát, sertést, juhot, úgyszintén kecskét — korra való tekintet nélkül — a hét két napján és pedig kedden és csütörtökön — kényszervágás vagy kényszerleszúrás szükségét kivéve — vágni Vagy leSZÚmi tilOS. A kényszervágás vagy kényszerleszúrás szükségét, hacsak lehetséges, előzetesen, különben pedig a vágás (leszúrás) megtörténte után haladéktalanul a községi elüli áróságnál (polgármesternél) be kell jelenteni, amely a bejelentést a kényszer- vágás (leszúrás) szükségességének megállapítása végett haladéktalanul közli az elsőfokú állategészségügyi hatósággal. 2. §. A hét két napján és pedig szerdán és pénteken tilos húst akár nyers, akár feldolgozott (főtt, sült, füstölt, sózott stb.) állapotban forgalomba hozni. Ugyanezeken a napokon tilos ételeknek kiszolgáltatására szolgáló üzletekben és üzemben (fogadók, vendéglők, egyleti jellegű és más étkező helyek stb.) hús felhasználásával készülő ételeket előállítani, vagy kiszolgáltatni. 3. §. Hús a jelen rendelet értelmében a marhának, borjúnak, sertésnek, juhnak, kecskének, lónak, házinyulnak, szárnyasnak és vadnak emberi táplálkozásra felhasználható minden része, kivéve a gyors romlásnak kitett belső zsiger-részeket. Húsnak tekintendő az említett húsneműekből előállított húskonzerv és hentesárú is. A hétnek a 2. §-ban nem említett napjain az ugyanott említett üzletek és üzemek egy étkezésre egy személynek legfeljebb egy húsételt szolgáltathatnak ki. Mindennemű hal — ezen szakasz szempontjából — húsételnek számít. Nem számít húsételnek az olyan ételnemű, amely egy személyre számított adagban összesen legfeljebb 50 gramm húst vagy húsneműt tartalmaz. Hétfői napokon a 2 8-ban említett üzleteknek és üzemeknek tilos olyan ételeket előállítani vagy kiszolgáltatni, amelyeknek előállításához zsír (sertészsír, vaj, növényzsír, növényi olaj, vagy emberi élvezetre alkalmas bármely más zsiradék vagy olaj) felhasználása szükséges. 6 §. A 2 és az 5 §§. rendelkezései alól a belügyminiszter egészségügyi szempontból kórházak és egyéb gyógyintézetek egyes ápoltjai javára kivételeket engedhet. Katonai személyek élelmezésére rendelt húsnak kiszolgáltatása nem esik a 2. §. rendelkezése alá, ha a megrendelés katonai élelmezési biztos által kiállított igazolvánnyal bizonyíttatik. A belügyminiszternek a jelen 8- 1. bekezdésén alapuló rendelkezése, vagy a jelen 8- 2. bekezdése alapján kiszolgáltatott hús mennyiségéről és minőségéről a fél azoknak névszerinti megjelölésével, akik részére a húst kiszolgáltatta, pontos és a vonatkozó engedéllyel, illetve igazolvánnyal is felszerelt feljegyzési könyvet köteles vezetni, mely az ellenőrző hatóságnak esetenkint felmutatandó. 7. 8. A törvényhatóság első tisztviselője — Budapesten és Fiume városában és kerületében a tanács — hatósága területén a hús és zsirfogyasztást a jelen rendelet korlátái között közelebbről szabályozhatja. 8. 8. Aki a jelen rendeletet vagy a hatóságnak a jelen rendelet alapján kibocsátott rendelkezését megszegi, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást Követ ei » 2 nőnapig ücijoatuuo 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az 1. 8- tilalma ellenére vágott (leszúrt) állat tekintetében a kihágási eljárás során a törvény értelmében elkobzásnak van helye. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 9. 8. A jelen rendeletet minden községben (városban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré kell tenni. 10. 8. Ez a rendelet 1916. évi Szeptember hó 25. napján (hétfőn) lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavon országokra nem terjed ki. A jelen rendelet életbeléptetésével a húsfogyasztás korlátozásáról 1915. évi július hó 3. napján 2357/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet hatályát veszti. Székesfőváros Tanácsa. Budapest Székesfőváros HÁZINYOMDÁJA — 1916. 1916. szeptember 22.
