Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Ellenőrzésül a saját meggyőződése szerint és az ország kérésére a vallásos könyveket újítások megakadályozása végett cenzúra alá vetette. Ez eljárás akkor országos érdekűnek látszott. Nagy hatással lehettek rá a reformáció németországi túlzásai, amelyekről külföldi útjai alkalmával közelebbről is tudomást szerezhetett. Az unitárius teológiai intézet dogmatikatanára (Borbély István) írja: Azt kell állítanunk, hogy a János Zsigmond fejedelemsége alatti szabad vizsgálódás az unitárius vallásban Báthory István uralkodása idejében nagyobb akadályok nélkül folyt le. Az 1573. május 24-27-ig tartott országgyűlés nem iktatott egyebet törvénybe, mint azt, hogy a vallásban a jövőben nem szabad újítást megtűrni. A fejedelem részéről az üldözés formáját szerfölött bajos elképzelnünk. Ha Báthorynak szándéka lett volna üldözni az unitárizmust, ellenfelének, az unitárius Békés Gáspárnak leveretése és pártjának megbüntetése után szabadon tehette volna. A hiteles tények azt igazolják, hogy ő ezt nem tette. A görögkeleti románoknak két püspökségük volt Erdélyben. A Báthoryak semmi intézkedést nem tettek arra, hogy a románságot erővel katolizálják, a románok vallásuk szabad gyakorlatának korlátozásáról nem tettek panaszt. A fejedelemnek eszében forgott, hogy egyidejűleg magyar és román nyelvű katekizmus jelenjék meg, de ez nem valósult meg. Egyes uralkodók ünnepelt tettei idők múltán összezsugorodnak és elhomályosulnak, az emberi művelődést előmozdító cselekedeteik azonban az utódokban felmérhetetlen hatásban állandósulnak. Báthory István is azok közé a fejedelmek közé tartozik, akiknek intézményei haláluk után sem semmisültek meg. Az erdélyi protestánsok ugyan halála után a jezsuitákat az országból kiutasították, mivel a fellendült katolikus hitélet a meglevő vallási helyzetnek nagyobbmérvű megváltoztatását helyezte kilátásba, de iskoláik Kolozsváron és Gyulafehérváron szegényesebben továbbra is működtek. Az erdélyiek türelmére vall, hogy többször ismételt kiutasítások ellenére is megtűrték a jezsuitákat az országban. Bethlen Gábor fejedelem maga hívta őket vissza. Működésük katolikus szempontból igen nagyfontosságú, mivel nevük és a katolikus iskolaügy egyet jelentett. Utóbb a Habsburg-királyok pártfogása révén fellendült kolozsvári akadémiájuk az állami egyetem felállításáig szerepet töltött be Erdély művelődésében. 96
