Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Bethlen Gábor fejedelem 1615-ben feledésbe ment országgyűlési végzést újíttatott fel, amely szerint egy-egy helyen a templom és a hozzátartozó vagyon a többségben levő vallást illeti. E törvény felújításával Bethlen a katolikusoknak kedvezett. Ez idővel feledésbe ment országgyűlési végzés eredetét Báthory István uralkodására vezethetjük vissza. 1581-ben ugyanis törvényt hoztak arról, hogy vitás esetben a fejedelemtől kiküldött bizottság állapítsa meg, hogy melyik vallás híveiből van több, mint a lakosság fele. Ugyancsak az ő uralkodása alatt levő szellem alapján alakult meg halála után két évvel az a törvény, hogy a saját birtokaikon a katolikus főurak katolikus papot tarthatnak. Báthory István vallási- és iskolapolitikájának az az áldásos hatása is megvolt, hogy e politika révén Erdélynek más országokkal való kapcsolata erősödött. A fejedelem Rómával, Ausztriával, legfőképpen pedig Lengyelországgal állandó kapcsolatot tartott fenn e politika révén. A lengyel jezsuiták Erdélyben tartózkodása már magában véve hatással volt az országra. így feljegyzés van arról, hogy lengyel szokásokat honosítottak meg, ételeket ismertettek meg, ebédlőjükben lengyel kereskedők, utasok ültek, a gyulafehérvári udvari iskolában lengyel nemesiíjak tanultak. Lengyelországból jövő hatásnak számítható, hogy Erdély számára Krakkóban nyomtak könyveket, lengyel püspök bérmált Erdélyben és betegségükben többen Krakkóban kerestek gyógyulást. Viszont a király környezetében nagy számmal voltak magyarok, udvarában erdélyi ifjak nevelkedtek, a lengyel kollégiumokban erdélyi ifjak tanultak. Az erdélyi jezsuiták leveleit a király Bécsen át küldte Rómába. Báthory Kristóf fejedelem temetésekor a király a temetés egyházi részének rendezésével Bialobrzeski Márton kamienetzi püspököt és a dalmát származású Fábius György suleoviai apátot küldötte Erdélybe. A temetés rendjét az erdélyi temetkezési szokásoknak megfelelően maga a király állította össze. A püspök mint a király képviselője foglalt helyet a fejedelem ravatalánál, és kísérte azt utolsó útjára. Katolikus erdélyi fejedelem temetéséről más részletes leírás nem is maradt fenn, általában fejedelemé sem Apafi Mihály haláláig. A temetés után a vilnai székesegyházban tartott gyászmise, amelyet Báthory István mondatott, talán egyetlen erdélyi emlékünk, amely a katolikus egykorú gyászmisét feltünteti. A meghalt fejedelem számára Gyulafehérvárott síremléket készíttetett, és azt óhajtotta, hogy ennek mintájára készítsék el az övét is. Az erdélyi nagy pestis évében, 1586-ban a lengyel jezsu97
