Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" lások pedig a fejedelemtől vártak segítségnyújtást. Ez alapon segített Izabella királyné, majd János Zsigmond a nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, gyu­lafehérvári protestáns iskolákon. Az erdélyi 1579. október 21-24-én tartott országgyűlés megértvén a lengyel király leveléből, hogy az ifjúságnak tanítása végett a jezsuitákat be­hozta, azokat elfogadta, csak arra kérte a fejedelmet, hogy a jezsuiták ami végett, ti. tanítás végett behozattak, maradjanak meg a mellett. A betele­pülés helyéül Kolozsvár külvárosát, Kolozsmonostort és Gyulafehérvárt jelölték meg. Mivel pedig a kolozsmonostori hajdan bencésapátsági épü­let, ahol a jezsuiták 1580. január 11-én iskolájukat megnyitották, a város­tól távol volt, a rendtagok nagyobb része a Farkas utcában levő elhagyott ferencrendi zárdába költözött, és 1581 tavaszától itt folytatta működését. Amint a jezsuitáknak a kolozsvári kollégiumra vonatkozó, 1581-ben Vilnában kelt alapítólevele kifejti, két feladat van, amelyben a fejedelem ténykedése legin­kább megnyilatkozik. Ezek közül az egyik az, hogy az Isten imádása övéi között helyesen és igazán történjék, mint ami az embernek a legfőbb célja; a másik az, hogy mindenkinek a joga adassék meg, ami az állami élet alapjául szolgál. Érdemes megfigyelni, hogy nemes elhatározása a krakkói síriraton ragyogó erényeiből: a vallásszeretetből és igazságosságból meríti erejét. E két fejedel­mi feladatnál, folytatja az okirat, semmi más eljárás nem mutatkozott célrave­zetőbbnek, mint hogy más fejedelmek példájára az erdélyi fejedelem is tanult férfiakat hívjon Erdélybe, akiket jámborságuk és jó erkölcsük ajánl, hogy ezek­nek tudománya és kegyes intézményei révén az igazi vallásosság régi helyére állíttassék vissza, és az ifjak az egyházi és világi ismeretekben kioktatva, egyesek az egyházi, mások a világi tudományok művelésére váljanak alkalmasabbakká. Ezért a jezsuitákat híván be, a fejedelem azt akarja, hogy a nekik tett alapítás a jövendő örök időkre fennmaradjon. Hogy pedig a kollégium a jogokat, címeket és magasabb fokozatokat tekintve semmiben hátra ne maradjon, a keresztény világban levő egyéb akadémiák szokása szerint rendeli a fejedelem, hogy aki a humanisztikus tudományokban, a zsidóban, görögben és latinban dicséretesen jártas, és azután a fakultások egyikének, akár a teológiának, akár a filozófiának legfelsőbb fokozatára a kollégium ítélete alapján feljutni akar, tudományáról előbb bizonyságot téve, a baccalaurátusi, magisteri és doktori fokozatot is el­90

Next

/
Thumbnails
Contents