Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL érhesse. E fokozatok annyi jogot, megtisztelést és címet jelentenek, amennyivel Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Németország akadémiáin jog és szokás szerint rendelkezni szoktak. Az alapítás okait az oklevél támogatta még azzal is, hogy az erdélyiek tanulás céljából nagy költségen hosszú vándorlást kényszerülnek felvállalni, mivel sem Erdélyben, sem Magyarországon nincsenek kollégiumok és akadémiák. Gyakran sok kiváló szellem pénzhiány miatt nem indulhat útnak, a török terjeszkedés miatt különben is veszedelmes az út Magyarországon keresztül. Mivel a haditudomány miatt a tisztes tudományok mellőzésben részesülnek, a jámborságra való hév is kihűl, és az élet finomsága eltűnik. Ezek szerint a vallásosság, az egyházi és világi tudományok terjesztése, az ezek nyomán támadó finomabb életmód elérése, pontosabban az országos közerkölcs és közművelődés előmozdítása a nagy király célja. Szociális érzéstől vezettetve azt akarja, hogy mindezekért az ifjaknak ne kelljen messze idegenbe járniok, a pénzben szegény, de tehetségben gazdag tanulóknak ne kelljen az ország kárára felhasználatlanul elkallódniok. A szellemi erők felkutatása, munkába állítása, mintegy árammal megtöltése, a közjó számára kitermelése széles látókörű alkotóra valló gondolat olyan időben, amidőn Erdélyből egy vallás erejére támaszkodó főiskolai tanári kar ki nem telt, középiskolái sem voltak egységesek. Utóbb Bethlen és a Rákócziak is neves külföldi tanárokkal egészítették ki a tisztes nevet szerzett hazai tanárokból álló tanári kart. Egy ország szellemi újjászületésének lélekemelő gondolata szakadt tehát fel a tettekre hivatott uralkodó leikéből, hogy képzelt szebb jövő áldásai nemzedékről-nemzedékre szállva új dicsőséggel övezzék a kis ország nevét. Méltán feltűnhetik, hogy az uralkodó miért helyezte a jezsuitákat Erdély nyugati részén fekvő városokba, és miért nem az ország keleti részén fekvő Csík megyét jelölte ki működési körül, holott ennek lakosai csak katolikusok. Eljárásának magyarázata az, hogy Erdély keleti részén nincsenek nagyobb városok, központi helyek, a hegyek miatt elzártabb vidék. Ezzel szemben a kiszemelt városok, Kolozsvár, Nagyvárad, Gyulafehérvár, földrajzi fekvésüknél és történeti múltjoknál fogva az ország legfontosabb helyei voltak. Gyulafehérvár a fejedelem székvárosa, a Maros folyó mellett összekötőpont, Kolozsvár a Szamos 91
