Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Somlyón kisded templomot építettek. Átépítve, bővítve e templom ma is rendeltetése betöltésére szolgál, és kiemelkedő dombról hirdeti, hogy a fejedelem, akinek emlékére e templom fogadalmi jelül épült, a vallással születésekor eljegyeztetett. Fejedelmi székbe jutása éppen az időre esett, amikor Erdélyben a hitújítás befejeződött. Az egyes protestáns vallások egymás után nyertek elismerést, ennek alapján Erdély a négy bevett vallás alapjára helyezkedett. A vallási átalakulásból és elhelyezkedésből a katolikus vallás került ki legelgyengültebben. További esésében megállítani, szervezni, intézményekkel biztosítani, ez volt Báthory István törekvése. Célja elérésére az iskolának is szerepet szánt. Iskolapolitikájának nemes célzatait azonban az országos szükségen segítés gondolatával annyira összefüggésbe hozta, az erdélyieket a helyi elzártság veszélyéből annyira emelte, hogy kortársai előtt is megértéssel találkozott. Erdélyben mindig a fejedelmek vallása adta meg a kulturális vezetést. Mindegyiket a saját korában cselekvés előnyei mutatták nagynak, Báthory István is saját korába helyezetten mutat igazi arcot.

A katolikus egyházi vagyonnak 1556-ban történt elvételekor megszűnt a katolikus püspökség, vele együtt a magasabb egyházi állások, vezetés nélkül maradt az alsópapság. Mivel így nem volt, aki új papok neveléséről gondoskodjék, a meglevők száma egyre fogyott. E mellett a katolikus papság 1566- ban elhatározott kiutasítása után alig maradt itt-ott egy-egy pap Erdélyben. A szerzetesek a csíksomlyói ferencrendiek kivételével mindenünnen eltávoztak. A székelyek között volt a legtöbb katolikus, viszonylag itt maradt a legtöbb pap is. A mai Csík megye katolikus maradt, Háromszék és Udvarhely megye csak részben. A városok közül legtöbb katolikus volt Nagyváradon, Kolozsvárott, Gyulafehérváron, Karánsebesen, kisebb számmal Torda vidékén, Marosvásárhelyen. A Báthoryak birtokain, főleg Szilágysomlyón és környékén is megmaradtak. A székely katolikusok száma 40000, Kolozsvárott 300-500 ember, Gyulafehérvárott 300 család, Karánsebesen 3000, Nagyváradon 2500-3000 ember élt a katolikus vallásban.

E számokhoz viszonyítva a pap mindenütt kevés volt. Kolozsvárra egy sem jutott, Nagyváradra Báthory Kristóf vitt egy szerzetest, amikor odavaló kapitány volt. Szilágysomlyón is volt egy öreg minorita, a körülötte fekvő megyében összesen három. Csíksomlyón 1572-ben négy felszentelt ferencrendi élt, 1583- 88