Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL zenhat kapu után állítottak ki egy lovas jobbágyot, ő most a lovas mellé egy-egy gyalogost is szavaztatott meg. Ezeket pázsitzöld ruhába öltöztette. Ezzel a veresruhás székely, feketeruhás szász, kékruhás udvari katonaságból álló sereg még színesebb lett. A zsoldos katonaságtartást Erdélyben is gyakorolta, a sereg egy részét ugyanis állandó katonaság alkotta. Nem engedte azonban, hogy az ország kárára a várkatonaság a szükségesnél nagyobb legyen. E rendezésnek, szervezésnek, pontos számbavevésnek eredménye az lett, hogy amíg János Zsigmond korában az erdélyi sereg létszáma általános felkelés idején 70000 ember volt, addig ő csak lovasból könnyen kiállított ugyanannyit, az olcsó felszerelésű gyalogságból meg annyit, amennyit éppen akart. Az ország védelme és a sereg elhelyezése végett Erdély területe öt kapitányságra oszlott: huszti, váradi, szilágysomlyói, Szörényi és fogarasi kapitányságokra. A hagyomány azt tartja, hogy Szilágysomlyón fenn a Várhegyen állott várat ő építtette. Köveit a gondviseletlenség következtében széthordták, de a város piacán az ún. Báthory-lovagvár romjai még ma is megvannak. Két csonka kerek bástyája és egy kapuja felett az emeletes őrház falai kielégítő épségben fennmaradtak. A fejedelem 400 évvel ezelőtt, 1533 (Possevino szerint 1534-ben) szeptember 27-én e lovagvárban született. A Báthory család a régi várat átépíttette, e szerint a fejedelem is javíttatott rajta. A kolozsvári vár is épült alatta, ez építkezés emléke az egykori Szappan utcai kisbástya, ma tűzőrtorony. A fizetett katonaság, a várak, hadiszerek, továbbá a török adó, ajándékok, udvartartás, a táblai bírák fizetése sokba kerültek. A szükséges összeg előteremtése elsősorban az uralkodó vállaira nehezedett. Ö nevezte ki a kincstartót, és az elszámolás is neki történt. Uralkodása elején kimondták, hogy mindennemű jövedelmek a fejedelemhez tartoznak, aki ezekből az országra és annak szükségére olyan gondot viseljen, hogy a haza semmiben meg ne fogyatkozzék. Ilyen pénzkezelési rendszer mellett a fejedelem költekezésekkel érzékeny pénzzavart idézhetett elő, de Báthory István helyes gazdálkodással az államháztartás mérlegét egyensúlyban tartotta. A magánkezekbe jutott állami birtokok visszavételét is megkezdette, továbbá az ország egyik legkeresettebb és legbővebb kiviteli áruját - a bőrt - egyedárusággá tette. A monopóliumot mint államjövedelmet Erdélyben ő kezdeményezte. Erdélyben sokáig divatosak voltak az árszabályozások, e rendszernek ő is híve volt. 85
