Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" A bevételek fokozásával tűntette el a hiányt, amelyet az uralkodása alatt be­vezetett új adókulcs előidézett. A jobbágyok eddig 6 forintot érő vagyon után, amely két ökörnek volt az ára, fizettek egy rovást (99 dénárt). 1578 óta négy ökör lett a rovásalap. A két ökör vagyonról a négy ökör vagyonra való leszállás az adófizetők számát és ezzel a befizetett adóösszeget lényegesen csökkentette. A fejedelem helyes gazdálkodása révén azonban az állambevételek évi össze­ge az ő uralkodása alatt sem apadt. Mint előtte, úgy most is az évi jövedelem 150000 arannyal - kétszerannyi forinttal - ért fel. A fejedelem eljárása a jobbágyság terheinek könnyítésében szociális érzé­sének kifejezője, amely őt mélyen áthatotta, és sok jócselekedetre bírta. Példája az emberiességnek, amely az erdélyiekben olyan elismerésreméltó mértékben megvolt. Szántó István jezsuita éppen ez időben - a lengyel jobbágyság sanyarú helyzetével párhuzamba állítva - írta, hogy Erdélyben a jobbágyokat nem úgy tartják, mint Lengyelországban, hanem úgy bánnak velük, mint polgárokkal szoktak. Száz évvel később is, Apor Péter szerint, szeretetben élt úr és paraszt. Az eltolódás okát Apor a Habsburgok alatt bekövetkezett rangemelésekre, na­gyobb embermegkülönböztetésekre vezette vissza. Méltán tehető fel tehát a kérdés, mi volt az oka a székelyek elégedetlenségé­nek, lázadozásainak s több alkalommal, éppen a Báthoryak idejében is, méltán feltűnést keltő cselekedeteinek. Elkedvetlenedésük a fejedelemség kezdő korá­ból eredő megadóztatásukra vezethető vissza. Régi csekély adózásukkal (ökör­sütéssel) szemben ugyanis János Zsigmond óta a többi nemzettel arányosan kellett fizetniök. Régen, akiket hűtlenségi perekben elítéltek, azoknak jószága a család kezében továbbra is megmaradt. Utóbb jószágvesztéssel ők is sújthatok lettek. Az ilyen alapon elvett birtokaikba nemszékely urak is beültek, akiket gyűlölettel néztek. Ilyen körülmények között aztán régi adómentességük, előb­bi helyzetük visszaállításának ígérgetésével könnyű volt megnyerni őket. A külső államokkal való érintkezésben és egyéb belső ügyekben is voltak újításai. Ö volt az első fejedelem, aki Törökországból fejedelmi megerősítő ira­tot kapott. Az az eljárás, ahogy a megerősítést hozó követet fogadta, utódainak is például szolgált. Általában a követek fogadásmódjára, elhelyezésére, kihall­gatásra hozására udvarmesterének utasítást adott. Ezek utódai alatt csak jobban kifejlődtek, és rendszerré lettek. 86

Next

/
Thumbnails
Contents