Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István és Erdély. Születésének négyszázéves fordulója alkalmával
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Erdély különállása ekképpen lett befejezett, német-török részről tisztázott. Függetlenségének kettős megvédelmezése a fejedelmi hatalom szilárdságának alapja lett, egyben Erdély államiságának biztosítása. A német párt ugyan az ő uralkodása alatt is még egyszer próbát tett, de Báthory a párt fejét, Békés Gáspárt, aki az országgyűlés fogalmazása szerint arcul támadt a fejedelemre és az országra, Kerelőszentpálnál leverte, híveit pedig elhallgattatta. Választásakor letett esküjében a fejedelemtől az ország nem kért többet, mint hogy a múlt intézményeit tiszteletben tartja, az országot szabadságában és vallásában megőrzi és mindenkinek igazságot szolgáltat. Ö mindezeknek megfelelvén, a fejedelmi hatalom iránt bizalmat, hitet ébresztett, és az ország belügyi fejlődésének irányításával az állam jólétét mozdította elő. A lengyelek ötévi erdélyi uralkodás után választották meg királyukká. E választást, mondták az erdélyiek, ők jónéven veszik, azon örülnek és hálát adnak az Istennek, aki a szegény magyar nemzetnek utolsó reménységében megengedte érni és látni, hogy véréből való királyt idegen nemzeteknél is lásson, és amint azelőtt is erdélyi vajdaságból egyeseket fő-fő tisztségre, királyságra vitt, most is e földnek a jövő időkre szóló állandó dicsőségét megérni engedte. Hatalma ezzel lényegesen növekedett. Nem jogilag, mivel a két ország független maradt egymástól, hanem tekintélye növekedésen alapuló hatalmával. Mintegy védője maradt Erdélynek, továbbra is uralkodója. Viszont bátyját, Kristófot, a sok nyelven beszélő kiváló diplomatát is vajdává-fejedelemmé választották, hogy itthon közvetlenül uralkodjék. S most az a sajátságos helyzet állott elő, hogy tulajdonképpen két fejedelme volt Erdélynek. Báthory István is fejedelmi jogokat gyakorolt: hivatalokat töltött be, intézményeket létesített, nemességet adott, birtokadományozásokat tett, külön erdélyi kancelláriát tartott fenn, viszont Kristóf is szabad fejedelem módjára uralkodott. Választásakor esküt tett, a török neki is megerősítő iratot küldött. Rövid uralkodása alatt a külső ügyekben nyomokat nem hagyott, a belső ügyekben királyi öccse intézkedéseit mindenben hűségesen előmozdította, végrehajtotta. Ahogyan temetésekor az ünnepi szónok kifejezte: egyik a karvezető, a másik a tanító szerepét töltötte be. Kristóf fiának, Zsigmondnak kiskorúsága alatt a király Erdélyt három tagból álló kormányzótestületre, triumvirátusra bízta. Megkívánta azonban, hogy nehezebb belső vagy külső ügyet 83
