Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Ürfelmutatáskor az oltáron fáklya vagy nagy gyertya égett, ünnepélyes misekor a főoltáron két nagy és négy kis gyertya. Ünnepnapon és vasárnap délutánonként ünnepélyes, zenével kísért vecsernyét tartottak. Ha emberük volt rá, ünnepeken, vasárnap délelőtt és délután is volt szentbeszéd. A délutáni szentbeszéd többnyire katekizmus magyarázatból állott. Az istentiszteletbe a tanulókat is bele vonták. így vecsernye után a tanulók elimádkozták a Miatyánkot, Üdvözlégyet, Hiszekegyet és a Tízparancsolatot, a tanultabbak három-négy kérdést adtak fel egymásnak, ezeket megfejtették, mire a hitszónok ugyanazt bővebben kifejtette. Kolozsváron délelőtt 800-1000, délután 300 ember is összejött beszédhallgatásra. Gyulafehérváron is megjelent 300-400 ember. Nagyváradon a környékről is sokan összesereglettek, mivel a szegények ingyen fürödhettek az ottani fürdőben. Ilyenkor kicsiny volt a templom, a szónok tehát a temetőben elhelyezett állványról beszélt. Kolozsváron németül is beszéltek, mindegyik helyen magyarul és németül is szónokoltak. Missziók alkalmával 5-6 beszédet is tartottak egy nap, sok falut bejártak. Nagyvárad, Temesvár, Lugos és Karánsebes vidékén a török hódoltságból is sokan jöttek szentbeszédhallgatásra. 22. A gyulafehérvári róm. kát. főgimnázium fennmaradt része a Báthory-korból 71
