Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

általában a katolikus papságnak a híveikkel való érintkezését is megkönnyítette azzal, hogy a házassági pereket katolikus egyházi bíróság elé utalta. Katolikus papok híján ugyanis a házassági ügyekben is protestáns papok ítélkeztek.

Nehezítette a jezsuiták munkáját az is, hogy állandóan kevés köztük a magyar pap. Sokszor panaszkodtak, hogy magyarokkal több eredményt tudnának elérni. 1580-ban 2, 1581-ben 6, 1584-1585-ben 7, 1587-ben 4 magyar páter volt köztük: Leleszi János, Báthory Zsigmond

nevelője;

Szántó István; Toros György; Undo

Márton;

Thományi Mátyás és Ládó Bálint. A tanítók közt alig volt magyar. E páterek is szét voltak osztva, amellett a próbaéves fiatalokat - mert még nem tartották őket eléggé képzetteknek - csak falvakban alkalmazták. A török hódoltságról vetődött hozzájuk időnkint egy-egy magyar pap, akit szívesen megtartottak plébánosi teendők végzésére. így történt, hogy a Kolozsmonostorhoz tartozó falvakba és Nagyváradra is jutott ilyen kisegítő.

A katolikusok az Erdélybe költöző jezsuitákat szívesen fogadták és e szeretetet mindig meg is tartották. Voltak, akik örömükben sírtak, hogy megint katolikus papot láthatnak, és ajándékot hoztak nekik. Szükség esetén őket védelmükbe vették és missziótartásra keresve-keresték. Ügyüket felkarolták, és reájuk hallgattak. E megértéssel függ össze a hitélet emelkedése. A katolikus nép vallásossága külsőleg kifejezést nyert az ünnepek megülésében, a szentbeszédeken és körmeneteken való megjelenésében, a szentségekhez való járulásban, a szenthelyek tiszteletében.2

2 L. Biró Vencel: A római katolikusok helyzete és hitélete Erdélyben a jezsuiták első betelepülése idején. Kolozsvári róm kát. fögimn. Értesítő 1913—14-ben.

Az ünnepek száma nagy volt. Megtartották az Űr ünnepeit, a Mária-ünnepeket, az apostolokét, sok szentét, főleg a magyarokét. A jezsuiták elve volt, hogy a helyi ünnepek számát ne apasszák. A templomok védőszentjének napját is megülték. A kolozsvári belső templom Szent Ferencről, a külső Szűz Máriáról volt elnevezve, ők mindkettőt október első vasárnapjára tették. Ünnepnap és vasárnap énekes miséket mondottak, melyeket nagy pompával és zenével kísértek. A tanulók orgona és egyéb zene együttes kísérete mellett is énekeltek. Húsvétkor Jegenyén az Ür feltámadásáról szóló éneket énekelték, mindenesetre magyarul, mert három paraszt fenntartotta a régi éneklési módot. Mise alatt

70