Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL A katolikusok előnyét tapasztalták annak is, hogy ez időben már a protestáns papsággal szemben is könnyebben felvehették a versenyt. Maguk írták jelentéseikben, hogy a városi protestáns papok nem eléggé jártasak a humaniórákban, a falusiak tudatlanok, Dávid Ferenc halála után nincs, aki velük kiálljon. így bár a protestánsok azt kívánták, hogy a jezsuiták a tanítás mellett maradjanak, és állandó tartózkodásra más helyekre ne menjenek, de a misszióktól nem lehetett őket eltiltani, és a katolikusokat sem lehetett attól megfosztani, hogy állandó pap híján közben saját vallásukhoz tartozó papot is hallgassanak. Ilyen viszonyok között türelmességre vall az, hogy a jezsuiták békésen járhattak-kelhettek az országban. Bár a papoktól felingerelt kisebb tömegek kellemetlenséget támasztottak, de ez nem a többség műve volt. így amikor 1580 júniusában zivatar, robbanás pusztított a gyulafehérvári várban, a károkért a jezsuitákat okolták. Ezért a pestis idején üresen maradt kolozsvári rendházat pedig megrohanták, és kárt okoztak benne. A műveltebbek a közéletben nem bántották a jezsuitákat, tiszteletet mutattak velük szemben. Csak amennyiben híveikből átengedni nem akartak, mint hithirdetőket igyekeztek őket utóbb távozásra bírni. A kedvező körülmények felhasználásával a jezsuiták mindent megtettek a hitélet felvirágoztatására és új hívek toborzására. Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről, Torda vidékéről, Lúgosról, Karánsebesről, Temesvár vidékéről is jöttek őket missziókra meghívni, tőlük állandó papot kérni. A követek többnyire nemes emberek voltak. Székelyföldről 30 nemes is jött egyszerre. Mivel a jezsuiták csekély létszámuk miatt e kéréseknek nem tudtak eleget tenni, állandóan panaszkodtak, hogy az aratás sok, de munkás nincs hozzá. Ilyen körüljárások alkalmával legnagyobb sikerrel működtek állandóan Lugos, Karánsebes vidékén, amerre sok katolikus nemes lakott. Gyula, Temesvár, Nagyvárad vidékéről, 15-20 mérföldről is összesereglett a nép, vagy a jezsuiták jártak be 50-60 hódoltsági falut is. Karánsebes maga is erős katolikus középpont volt, 3000 katolikus élt benne. A csíkiek látván, hogy a nagy paphiány a katolikus vallást veszélyezteti, adót róttak magukra, hogy így a jezsuiták fenntartásához hozzájárulva jobban jussanak papokhoz. Az összeg 300 tallér évi összeget is kitett. Állandó lakhelyeik közül a jezsuiták legnagyobb részben Kolozsváron laktak, és itt lett működésük középpontja. Rendesen innét küldtek szónokokat 65
