Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

olyan helyekre, ahol kívánták őket, itt voltak legnagyobb számmal iskoláik, itt volt legtöbb szónokuk. Különösen felhasználták azokat a napokat, amikor országgyűlés idején a fejedelemmel együtt nagy tömegek jöttek össze Erdély minden részéből. Ilyen alkalomkor a tanulók színi előadásokat rendeztek, és ezeket az összesereglett nemesség a fejedelemmel együtt megnézte. A fejedelmet ünnepélyesen, beszédekkel, énekekkel fogadták. A színelőadások nagyszabásúak, látványosak voltak, közben fegyveres tanulók, fegyveres parasztok is szerepeltek bennök. A tanulók ügyessége, tanultsága általános elismeréssel találkozott, és ez elismerés első sorban a jezsuitáknak szólott.

A színelőadások jelentőségét emeli, hogy az időben az iskoladrámákon kívül egyéb színelőadások nem voltak Erdélyben. A német iskolák évenkint két előadást tartottak, a református iskolákat az 1562. évi debreceni hitvallás ilyen darabok előadásától eltiltotta, az unitárius iskolák magyar nyelvű iskoladrámáiból, a

XVI.

századból egy maradt fenn. Tehát ők is inkább a latin nyelvű előadásokat kedvelték, éppen úgy, mint a jezsuiták. A jezsuita iskoladrámák magyar tárgyat is öleltek fel, így a fiatal Báthory Zsigmond

jelenlétében

Szent István királyról szóló darabot adtak elő.

Az országgyűlések napokig is elhúzódtak, mindig estek közbe olyan napok, amikor a jezsuiták szentbeszédeket tartottak, közben a vallási kérdésekről vitákat rendeztek. E beszédeket, vitákat az országgyűlésre összejövök is meghallgatták. Gyulafehérváron Báthory Kristóffal együtt az udvar is eljárt e beszédekre. Erre való tekintettel itt képzett, jó szónokokat szerepeltettek, amiért is e beszédeket a más vallásúak is dicsérték, és többen át is tértek.

66