Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Báthory István vallási intézkedéseinek fontosságát a jezsuiták által elért eredmény világítja meg. Ez eredmény elérését részben a jezsuiták lelkes munkája magyarázza meg, részben a helyi viszonyok mozdították elő. A katolikus vallás terjedésének több körülmény kedvezett. Ilyen volt elsősorban az uralkodó család pártfogása. Báthory István hívta be a jezsuitákat, róluk minden alkalommal a legelismerőbben nyilatkozott. Ellátásukról gondoskodott, intézményeiket pártfogolta. Bevallott célja volt, hogy betelepítésükkel a katolikus vallást új életre kelti Erdélyben. Bátyja, Kristóf készséggel hajtotta végre királyi öccse terveit, törekvéseit elősegítette, igazi szerzetesi halállal, zsoltáréneklés között jezsuita kézben halt meg. Báthory Zsigmond jezsuita nevelők mellett nőtt fel, ragaszkodott hozzájuk, a vallási szabályok betartásában gyermekkorában példaadó volt, alázatosságból a szentmisénél is segédkezett. A jezsuita rendfőnökhöz írt leveleiben elragadtatással beszélt a rendtagok tudományáról, szónoki ügyességéről, jámbor életéről, és számukra mindenkorra való támogatását ígérte. A fejedelmi támogatás mellett a vallás terjesztésére jó hatással volt maguknak a jezsuitáknak jó hírneve és elismert tudományossága. Életmódjuk ellen a protestánsok sohasem tettek kifogásokat. Iskoláik elsőrangúak voltak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy tanulóik részben a protestánsok közül kerültek ki. Emellett, mint a jezsuiták szinte fáradságos munkájuk lekicsinylésére írták, a nép nem idegenkedett a katolikus vallástól, a köznép a jezsuiták szerint a katolikus vallásra hajló, nem káromkodó, nem fajtalan, csak részeges. A nemesség protestáns vallásban való megmaradásának okát elsősorban az elvett egyházi javak megtarthatásában látták. Kedvező körülmény volt továbbá, hogy az erdélyi protestánsok a vallási hirdető jezsuitákkal szemben türelmesebbek voltak, mint más országokban. Maguk a jezsuiták írják, hogy sokkal szelídebbek, mint a francia vagy német protestánsok, szépen meg vannak velük, egymásnak lépten-nyomon nem kellemetlenkednek. A főrangú protestánsok a jezsuitákkal állandóan érintkeztek, Blandrata György különösen jó viszonyban volt velük, Gyulafehérváron lakásukon is többször fölkereste őket, tudományukról, erényes életükről a fejedelmi tanács előtt is elismerően beszélt. Kovacsóczy Farkas kancellár is hasonlóan nyilatkozott. 64
