Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Báthory István fejedelem
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" kát. E helyek közül egyesek előzőleg magánemberek kezébe kerültek, amelyeket a nemes lelkű fejedelem saját pénzén váltott vissza. Senki az adományozás ellen fel nem szólalt, annyira nyilvánvaló volt, hogy egyházi jellegű birtokokat eredeti rendeltetésüknek ad vissza. Az alapítólevél szerint az adományozás a jezsuita kollégiumnak szólott, de az alapítás egyben a célt is megjelölte, amely végett az alapítás történt. E cél pedig a katolikus érdekek előmozdítása az iskolában s az iskolán kívül. Vagyis az alapítás nem a tanítókért történt, hanem a tanítók alapíttattak a célért. És míg e cél megvalósul, addig az alapítás rendeltetését betölti. Vagyis a jezsuitáknak adott vagyon az első perctől fogva katolikus közvagyon, ahogyan Báthory István uralkodása óta azt minden erdélyi katolikus uralkodó felfogta, és a szerint kezelte. Amint a jezsuitáknak 1581-ben kapott alapítólevele kifejti, a fejedelmet a betelepítésükkel kettős cél vezette: az erdélyi katolikusság megerősítése és a tanítás. Vallásos buzgósága mellett tehát országos szükségen akart segíteni. A szerzetesrendek s általában a katolikus papság kiutasítása ugyanis az iskolázás aláhanyatlásával járt. A katolikusoknak nem maradt egy középiskolájuk sem. Arról pedig, hogy a tanításról az állam gondoskodjék, akkor még szó sem esett, ez tisztán a vallások ügye volt. Az állam segítése abban merült ki, hogy esetleg anyagi támogatásról gondoskodott. Olyan viszonyok között tehát, amikor egyegy iskola jellegét azok tanítóinak arravalósága szabta meg, nagy jelentőségű az a körülmény, hogy a jezsuiták kísérletezések helyett pontosan megszabott tantervvel léptek a világ elé. A protestánsoknak voltak ugyan középfokú iskolái (Kolozsvárt, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Gyulafehérváron), de ezek is a megalakulás nehézségeivel küzdöttek. Ezek először Izabella királynéhoz, majd János Zsigmondhoz fordultak pártfogásért, tanárokért, a felsőfokú tanítás meg teljesen hiányzott. A hiány pótlása az iskoláikról híres jezsuitákra várt. Az alapítólevélben a fejedelem felhozta, hogy az erdélyi ifjak, hogy főiskolát végezhessenek, hosszas vándorlásokra kényszerülnek. Más keresztény fejedelmek példájára tehát a jezsuitákat hívta be, mint akiket tudományuk és jámborságuk ajánl. A városban 1581 tavaszán megnyílt jezsuita iskola középfokú iskola volt, amely főiskolai tagozattal is rendelkezett. A főiskolában a tanítást 1585-ben kezdték meg, azon filozófiát és teológiát tanítottak. A filozófia tulajdonképpen 60
