Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján

MEGEMLÉKEZÉSEK Az arravalóság, kiválóság megítélésekor mindenkinél elsősorban saját hi­vatásának teljesítése jön tekintetbe. Batthyánynál is ez az alap, amelyből mási­rányú cselekedeteinek indító okai kibontakoznak. Püspöki tevékenykedése is a szorgalomnak, lelkesültségnek, tömegösszefogásnak, a közös munkába állítás­nak, egyéni jellemek kiformálásának és a határozottságnak beszédes megnyi­latkozása. E tulajdonságai, amelyek arca megrajzolásához szükségesek, eszerint egyben általánosabban ismert alkotásaihoz is közelebb visznek bennünket. Egy vallás keretén belül létesült intézményei valláskülönbség nélkül min­denki számára tudományos forrást jelentettek és a nyilvánosság célzatával léte­sültek. Alapításai így a szorosabb valláséneken túlmenően országos, közelebbről erdélyi viszonylatban váltak számottevőkké. Elgondolásai, mint kinyújtott öt ujj, ugyanegy kézfejből ágaztak szét: építkezés, könyvtár, könyvkiadással meg­indult nyomda, tudós társaság tervezete, csillagvizsgáló. Barokk-kori főpapi berendezkedéshez méltó az az összeg, amelyet Batthyá­ny a gyulafehérvári székesegyházra és a püspöki palota díszítésére költött. Fel­ékesítette ugyanis a székesegyházat, benne a nagy oltárt, a kanonoki székeket, a szószéket, az orgonát. Mindezekre 12000 forintot áldozott, ő állította helyre a püspöki lakot,27 saját szavai szerint majdnem újonnan.28 Mészégető, papírma­lom, más két malom, új gazdasági épületek felállítása vagy üzembehelyezése takarékosságának, jó gazda voltának kifejezői. Gazdasági érzékével lehetővé tette, hogy nemcsak a közjövedelmeket szaporította lényegesen, hanem a saját pénzével is tudott bánni. Alkotásait tekintve, e tulajdonsága is nagy fontosságú. 27 Veszély Károly i. m. 69. 28 I. m. 92. A püspök alapítóleveléből. 29 I. m. 100. Könyvtárának alapját a Rómában gyűjtött anyag alkotta. A vatikáni könyv­tárban önmaga is szorgalmasan másolt, utóbb meg könyvtárosát, Dániel Im­rét küldte oda anyaggyűjtés végett. A könyvtár állománya nagyot gyarapodott Egerben. Püspök korában ugyanis ellenőrizhetetlen állítás szerint 40000 Forin­ton29 megvette gr. Migazzi Kristóf váci püspök könyvtárát. Ezenkívül a meg­szűnt jezsuita rendnek, a feloszlatott anabaptistáknak könyvei, egyéb erdélyi könyvek és kéziratok bővítették az állományt. A könyvtár bútorzatára 30000 427

Next

/
Thumbnails
Contents