Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" forintot költött. Pénz-, ásvány- és kagylógyűjtemény, kézműves műszerek, esztergályos és könyvkötő eszközök egészítették ki a felszerelést. Magának az intézetnek fenntartására 38200 forint értékű ingatlant hagyott.30 Ezekben nincs benne a könyveknek az értéke. 30 I. m. 93-94. 31 Szarvasi Margit: Magánkönyvtáraink a XVIII, században. Bp., 1939. 32-36. - Varjú Elemér i. m. 29-40. 32 Veszély i. m. 95. A püspök alapítóleveléből. A könyvtár legnagyobb dísze a Codex aureus, a IX. századból való evangeliárium. A kéziratgyűjtemény kb. 800 kötetnyi, egyharmadánál több 1526 előtti időből. Az ún. Esztergomi Missale 1377-ből, a Gyulafehérvári Glossák a XIV. század elejéről, a Batthyány-kódex a XVI. századból, nagyszámú ősnyomtatvány és unicum emeli a könyvtár értékét. A püspök nagy kedvvel gyűjtötte a szép klasszikus kiadásokat. Könyvei között sok a latin, francia, német nyelvű, de magyar anyagot is sokat szedett össze. A főpapok közül ő gyűjtötte össze a legtöbb magyar ritkaságot.31 Magyar anyaggyűjtés tekintetében a könyvgyűjtő erdélyi kortársakat: gr. Teleki Sámuelt és br. Bruckenthal Sámuelt túlszárnyalta. A könyvtár jelentőségét emeli, hogy Batthyány annak szabad használatát megengedte. A könyvkiadás módját is megállapította. Eszerint a könyvtár a kitűzött órákban bárki számára nyitva álljon. Senki köpenybe burkolva oda be ne bocsáttassák; helyéről könyvet engedély nélkül senki ki ne vegyen, könyvet kiki a könyvtárostól kijelölt helyen forgasson; az olvasó tetszés szerint kivonatot készíthet, vagy leírhatja azt. Könyvtáron kívül könyvet a püspökön, kanonokokon és teológiai tanárokon kívül senki se kaphat. A könyvkölcsönzés reverzálissal történjék, amelyeket évharmadonként felül kell vizsgálni.32 A könyvtár nyilvános jellegét utóbb is megőrizte. Fejlesztésére sokat tettek Mártonfi József, Szepesy Ignác, Kováts Miklós, Fogarasy Mihály püspökök és Buczy Antal kanonok. így a Batthyány korabeli kb. 30000 kötet idővel kétszeresére gyarapodott. A könyvtár anyagából sokat másolt le gr. Kemény József. A könyvtárhasználat mellett a püspök a könyvkiadásról is gondoskodott. Előzőleg az egri, majd a kolozsvári egyházi nyomdát, meg a szebeni magánnyomdát használta. Utóbb a kolozsvárit költöztette át Fehérvárra. A könyvtár 428