Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MEGEMLÉKEZÉSEK - Gróf Batthyány Ignác (1741–1798) Emlékezés születésének kétszázéves évfordulóján
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" úgyhogy ez ügy valósággal erőpróbává szélesedett. A püspök úgy érezte, hogy saját hívei részéről „nagy botránkozás lesz”, ha Cserey leányát nem tudja szülei hitében megtartani.20 20 U. az u. annak Károly-Fehérvár, 1782. november 9. 21 U. az u. annak Nagyszeben, 1782. április 19. 22 Vö. Kardos Samu: Báró Wesselényi Miklós élete és munkái. L Bp., 1905. 58. 23 Batthyány Ignác báró Wesselényi Miklóshoz. Nagyszeben, 1782. április 19. Erdélyi Múzeum, Gr. Teleki László It. 24 U. az Cserey Farkashoz. Alvinc, 1782. június 20. — Vö. még Gyalui Farkas: Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Kolozsvár, 1941. 39. 25 U. az u. annak. Károly-Fehérvár, 1782. november 9. 26 U. az u. annak. Nagyszeben, 1782. november 30. A helyzet az volt, hogy Cserey Farkas leányát, az ún. idősb br. Wesselényi Miklós (1750-1809) vette nőül. E Wesselényi az 1848-as időkből ismert nagy Wesselényi Miklósnak volt az apja. Lóidomításairól, vadászatairól, szenvedélyes természetéről, utóbb az 1790-es években kiváló politikai szerepléséről ismeretes. A házasságkötéskor a református vallású Wesselényi reverzálist adott „feleségének a maga hitében leendő nem háborgatása felől.”21 Azonban az aszszony a református vallásra való áttérésre mutatott hajlandóságot, és II. József vallási engedményeire hivatkozva, 1782-ben e szándékát meg is akarta valósítani. Tervét ez év április 11-én közölte apjával.22 Cserey is, a püspök is ellenszegült a szándéknak. A püspök azzal az érveléssel, hogy ezt „minden ember a bárónak fogja tulajdonítani”, április 19-én kelt levelében magát Wesselényit is igyekezett a vallásváltoztatás megakadályozására rávenni.23 Az uralkodónál megismételten közbenjárt támogatás érdekében. II. József intézkedett is, hogy az asszony az előírt vallásoktatás végett apácakolostorba menjen, gyermekeit meg a Cserey család vegye magához. A gyermekek (ti. a vallásváltoztatás előtt született két leánynak) elvitele végett a főkormányszék erre biztosokat jelölt ki, azonban e leányok közben elhaltak.24 A püspök a vallásoktatást magának tartotta fenn azzal a gondolattal, hogy tudományával és tekintélyével jobban hat az asszonyra. A báró viszont azt akarta, hogy feleségét a zilahi pap oktassa.25 A püspök kapott ugyan értesítést, hogy a báró a feleségét Szebenbe hozza,26 de az asszony állhatatosságával szemben minden törekvés hiábavalónak bizonyult. Rövidesen fel is vette urának a vallását. 426
