Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szalmasüveg a nyelveskedő fején

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

Szalmasüveg a nyelveskedő fején

A nehéz helyzet, amely Erdélyben II. Rákóczi György rosszul végződött lengyelországi hadjárata után beállott, eredményezte, hogy az emberek sokat veszítettek őszinteségükből. Fejedelemválasztás fejedelemválasztást ért, lassan nem is tudták, kinek engedelmeskedjenek. Török, német vetélkedtek Erdély bírásáért, az emberek megbomlottak az alkalmazkodás nehézségeiben.

Nem csoda tehát, ha a zűrzavaros tájékozatlanságban gyanúval teltek el és egymást szóban és írásban, levélváltással, követ küldözgetésekkel megbántottak. Már 1658-ban a jó egyetértés szálai annyira összekuszálódtak, hogy a fejedelemnek és az alattvalóknak nyilvános írást kellett kibocsátaniuk, amely szerint az egymástól szenvedett sérelmeiket a feledés sírjába helyezik, és a tekintélyt, vagyonpusztító bosszúállással utódaikat sem üldözik.

Apafi Mihály fejedelemsége idején a Béldi-féle felkelés homályba burkolt célkitűzéseivel, titokzatos suttogásaival csak újabb aknákat helyezett el a gyanúsítások sistergő talaján. A hírhordás: „sususu” állandó lelki feszültségben tartotta a nemességet és a „populé”-t egyaránt. Behúzott nyakkal ki-ki a gyanúba keveredés vagy kárvallás jégverésétől rettegett.

49. A homoródszentmártoni Biró család címere

391