Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Solymászat a régi Erdélyben
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 1652-ből a köröndi, sófalvi, parajdi solymároknak még a neve is ismeretes. Ravasz István, Fábján István, Sükei Márton, Enghi János, Enghi György, Kovács Ábrahám, Orbán István, Albert István, Lukács János, László Péter, Ilyés János, Ilyés Miklós, Kovács János, Ilyés András, Ilyés Lőrinc, Sylvester András, 1698- ból pedig Háromszékből Pávai Marti György solymárok nevét tudjuk. A solymárok feladata annyira fontos volt, hogy ha a helységeket, amelyekben laktak, a fejedelem adomány gyanánt valakinek lekötötte, az ott lakó solymárok jogai és kötelezettségei akkor is megmaradtak. Ez történt pl. a Maksa, Eresztevény, Páva, Velence helységekben lakó solymárokkal is az 1601. évben. A solymárok a fejedelmektől kapott kiváltságaik megvédése végett állandó perben voltak a helyi tisztviselőkkel, akik e jogaikat közben korlátozták. A solymárok a fejedelemhez fordultak panaszukkal, és e rég szerzett jogaik birtoklásában meg is erősítette őket. így tett 1652-ben II. Rákóczi György fejedelem, amikor a köröndi, sófalvi és parajdi solymárokat hadmentességi, adómentességi jogukban továbbra is meghagyta, s megparancsolta, hogy a tisztek a solymárokat ilyen terhekkel ne zaklassák. A háromszéki (Orbaiszék) solymároknak hasonló panaszaik voltak. Akkor már a fejedelemség megszűnt, s a király nevében a Kormányszék (Gu bernium) régi jogaikat újból biztosította (1700). A sólyommal való vadászat fénykorát a XVI-XVII. században élte. A tűzi fegyverek tökéletesítése, valamint a megváltozott korszellem a vadászatban is más rendszert hozott be. így az erdélyi solymárok teendője is véget ért és lassan kiváltságaikkal együtt megszűntek. Velük együtt jó csomó vidám és egészséges szórakozás is eltűnt az erdélyiek életéből. 375
