Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

küldte Dancigba fegyvervásárlás végett. Ezek ott puskák mellett magyar mintájú páncélrészeket is vásároltak erdélyi ökörbőr és kéneső fejében.180

Használatban volt még a nyíl is. Teleki Mihály, amikor Kemény János fejedelem mellett felült, magához kérette a tegezt, amelyet Bornemisza Kata atyja a töröktől kapott ajándékba.181

A harci tegeztől különbözött a díszül szolgáló tegez. II. Rákóczi György lakodalmakor tegzesek vonultak fel ébenfából készült nyilakkal. A lakoma alkalmával az urak, akik az emelvényen a fejedelmi párt kiszolgálták, ébenfa pálcákat tartottak a kezükben.182

180 Erdélyi Országgyűlési Emlékek X. 264.

181 Teleki Mihály levelezése I. 390.

182 Erdélyi Országgyűlési Emlékek X. 359-360.

183 Lupaș,

i.

m. I,

369. - Jakó, i. m. 162-163, 167. - Apor István Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.].

184 Török történetírók. III. 326.

Egyéb fegyverek: a török balta, nyele cápás-ezüstös; a török pallos, veres-bársonyos fehér szíj rajta; pallos lengyel markolattal. Használatban volt a hosszú csövű flintaforma Stucc (Stutze-ból), a terseni (tescheni) puska, továbbá a rövid csövű karabély, így a janicsár-karabély.183

Apafi Mihály érsekújvári vonulásakor a katonák kezében öt-hat kézipuskán kívül egy-egy talián karabin (karabély) forgós puska is volt látható.184

Színes tehát az a kép, amely az ingóság-összeírások alapján szemünk elé tárul. Egyházi felszerelésekre, zenére, könyvekre, orvostudományra, továbbá ruházkodásra, házfelszerelésre, gyakorlati eszközökre, gazdaságra, szórakozásokra, ételneműekre, vadászatra, iparra, kereskedelemre stb. találunk bőséges anyagot. Ez anyag közül csak a külföldi származásúakat kísértük figyelemmel, hogy szemlélhető legyen az a művelődési hatás, amely Erdélyben jelentkezett. Ez adatokból is nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyiek nem zárkóztak el a haladás elől. Meghonosították azt, ami külföldről számukra előnyös volt, anélkül azonban, hogy hazai szokásaikat elhanyagolták volna. Érdemes feladatot old meg tehát az, aki ilyen irányban mélyreható kutatómunkát végez.

317