Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

vagi nyergek

ezzel szemben két, villás kápájukkal szinte lefogták a ló szabad mozgását. Az erdélyi nyergek tehát csak kápájuk, a nyergek feje formájában és díszítéseikben tértek el egymástól. Ilyen díszítés a caprag, vagy másképpen cafrang. Töltött sálya posztóból való, ezüstfonalas török cafrang elnevezések jönnek elő. Karmazsin angliai cafrangot is találunk, amelyen aranyozott fonálból négy virág ékeskedett.168

Az invent

ár

iumokb

an

szereplő

nyergek: magyar nyereg zöld bársonnyal borított, ezüst kengyellel;169

török nyereg nemezestől (takaró)170

;

török nyereg szederjes posztóval borítva, kápája skófiummal varrott;171

román nyereg;172

murát nyereg;173

kurtány nyereg zöld bársonnyal borított kerek kápájú;174

ezüstös-aranyos cáfával borított kurtán nyereg. Az utóbbi veres angliai posztóval borított, a vánkos szélén ezüstös-aranyos fonállal, virágokkal varrott fiókkal,175

tatár nyereg.176

168 Jakó, i. m. 168. - Apor István Kolozsvárt levő egyet-másinak regestr. [i. h.].

169 Kornis Gáspár és Csáki Mária asszony árvái Besztercén lévő letett portékái registruma [i. h.].

170 Teleki Mihály levelezése. II, 190.

171 L. a 105. jegyzetet.

172 L. a 105. jegyzetet.

173 L. a 105. jegyzetet.

174 Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.].

175 Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.].

176 Haller

István

házánál Szebenben lévő egyet-mások a

XVII.

sz. végén [i. h.]. — A nyergekre 1. László Gyula, A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge: Archaeologia Hungarica, XXVII.

177 Lupaș,

i.

m. I,

370.

178 Erdélyi

Országgyűlési Emlékek II. 71. Apor István Kolozsvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.].

179 Lupaș

i.

m. 371.

A ló dísze a szügyelő. Ilyen is előfordul, máj cos török ezüstből arany boglárok rajta.177

Keleti származású a lovagláskor használt kengyel. Rendes kengyelvas, egypár ezüst-aranyos kálmán (kármány) kengyel szerepel. Az egyiken vastag karmazsin-szíj, selyemzsinór rajta, aranyos oldalbőrrel.178

A ló fékezésére szolgált a sarkantyú. Török ezüstből készült sarkantyúval találkozunk.179

Skófiumos patkóverő tokról is történik említés.

A lovas katona járuléka a kard. Magyar formára csinált kard, lengyel kard sajátos kardmarkolattal voltak Apor tárgyai között. Lengyelországból általában élénk volt a fegyverbehozatal. I. Rákóczi György fejedelem 1640-ben embereit 316