Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK így Teleki Mihály leveleiben állandóan lovai gondozására serkentette szolgáit és családtagjait. Az erdélyiek különösen kedvelték a török lovat. A török ló tajtékos, nyugtalan szájú, magasan költ nyakú, vékony ínú,164 így katonák előtt nagy tekintélye volt. Bethlen Gábor és a Rákócziak többször vásároltak török lovakat. Apafi fejedelemnek is vettek ilyen lovakat a Portán. Az ő megbízásából Apor István megnézte a lovakat, amelyeket a görögök Medgyesre hoztak, de azokat semmirekellőknek találta. ígérte tehát, hogy kimegy Hosszúmezőre (Câm pulung) és ott vesz paripát a fejedelemnek. Előzőleg I. Rákóczi György havasalföldi lóvásárlásáról is tudomásunk van.165 Amikor Apafi fejedelem Érsekújvárnál a török fővezérnél megjelent, tollas magyar kalapot viselt és arab ló hátán ült. A török ló mellett a német ló, a német hám is feltűnt Erdélyben. Német hintóba való vánkos, német ló mellett tartott német lovász szerepel Apor és Teleki inventáriumaiban. 164 Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II, 241. 165 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 207, 537. - Meteș i. m. 159. - Török tört. írók. III. 326. - Lupaș i. m. I, 361. 166 Kermán (Karamán), Kármány-ország Ázsiában. 167 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VI. 154, VIII. 290, 295, 346, 403. A lovak felöltöztetésében keleti és nyugati hatások egyaránt érvényesültek. Török ezüstből csinált aranyos kantár mellett „sutun járó”, jó ónozatú spanyol, továbbá német és kármány zabolanevekkel találkozunk.166 A feldolgozáshoz szükséges vas részben Erdélyből (vajdahunyadi, torockói vas) való volt, részben külföldről került be. A külföldi és az erdélyi vasat gazdasági eszközök készítésére is felhasználták. így olvasunk torockói, medgyesi, besztercei, segesvári kapáról, más országból hozott kapáról, kaszáról. Külön megnevezésben találjuk a magyarországi vasat, név szerint a csetnekit (Gömör megye). Ismeretes volt a demecki (dömöcki, azaz damaszkuszi) vas, a bécsi acél.167 A ló felszereléséhez tartozott a nyereg. Az ingóság-összeírásokban szereplő nyergek keleti típusúak. A keleti nyergek a lovasember évezredes tapasztalatait egyesítik szerkezetükben. Két nyeregdeszkára épülő két kápa alkotja alapjukat, részeiket szíjazással erősítették egybe. A ló hátára csak egy-egy ponton feküdt rá, és így egyaránt kímélte a lovat és a lovast. A nyugati-lo- 315
