Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" miközben a dohányzás miatt a szegény emberek marháit elhajtották, a szájukban volt a pipa. A tiltó rendelkezések tehát idővel elvesztették hatályukat. Már 1682-ben Apafi fejedelem Vajda László postamesternek és Apor István kincstartónak, aki az erdélyi harmincadot bérletben tartotta, tizenhárom lóteher tubákot, azaz dohányt ajándékozott. Ezt a tömösi szoroson bejáró kereskedőktől rablógyilkos, utóbb kézre került, tolvajok vették el.159 1688-ban a vámon egy mázsa tubák jött be, Apor Istvánnál is zsákban állott a dohány. Szórakozási eszköz volt a francia kártya is.160 159 Apor István adománylevele. Kelt, Fogaras, 1682. április 28. [Érd. Nemz. Múz. It. Korda iratok. Apor István és más Aporok]. 160 Bucsaki Süveges István 1688. április 6-án kiállított számadása [i. h.]. - Apor István Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.] 161 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XIV. 331. 162 Lupaș, i. m. I. 371. - Apor István Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 163 Apor István Tatrosi Mihálynak 1698. november 6. [Leveles könyve i. h.]. Ide tartozik a vadászat, bár a szántóföldekre járó vadakat is pusztították. Emiatt a jobbágyok is a vadászok közé álltak, közben azonban eltiltották őket attól, hogy puskával és tőrrel vadásszanak és hogy agarat tartsanak.161 Akkor a vadászat célja inkább az volt, hogy a vadat élve fogják meg. A vadászat tehát nemesebb feladatot oldott meg és több örömöt, izgalmat okozott, mint ma. A vadakat sólyommal, kifeszített hálóval fogták meg, a veszedelmesebbeket meg golyóval pusztították. Német hatásra akkor terjedt el a serét, amely romboló hatása miatt a testben nagyobb károkat okozott. Vadászatra való flintáról, vadra való lengyel puskáról olvasunk az ingóság-összeírásokban.162 Apor István kőből való serétöntőt, golyóbisöntőt rendelt Bécsből, továbbá serét-puskaportartó bádogzacskót. Olyant, milyent Bécsben a nagy emberek szoktak használni.163 A vadászat visz rá bennünket a közlekedés gondolatára, amennyiben a nagyobb távolságokra lóháton vagy kocsin kellett az embereknek járniok. A ló is, kocsi is nem csak erdélyi eredetű, külső országokból is kerültek be azok Erdélybe, hogy a hazai állományt szépítsék vagy kiegészítsék. A külföldi ló behozatalának gazdasági és katonai vonatkozásai is vannak, amennyiben a ló e tereken nagy szerephez jutott. A ló a gazdaságban kisegítő, a hadban mintegy bajtárszszámba ment. Nem csoda tehát, ha a gazdák szeme állandóan rajtuk csüggött. 314
