Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kiterjedésű birtokain sehol sem találunk kukoricát. A jobbágyság a törökbúzát annyira megkedvelte, hogy sok helyen a búzavetéssel is felhagyott, hogy helyébe törökbúzát vessen. Az országgyűlés úgy találta, hogy ebből a földesurak részére nagy kár származik, amennyiben a búzát és mellette a bort tartották általában a legértékesebb terménynek. Az országgyűlés megtiltotta tehát, hogy a jobbágyok a földeket kukoricával vessék be. A kertben azonban vethettek a földesurak kára nélkül.157 157 Inventarium univers, bonorum., circa, curiam nob. Ozd. Sz. Peteriensem etc. [i. h.]. - Erdélyi Országgyűlési Emlékek XVIII. 586. 158 Teleki Mihály levelezése. II, 61, 64. - Apor István Tatrosi Mihálynak, 1698. november 6 [Leveles könyve i. h.] Kelemen Lajos: Újabb adattár a vargyasi Daniel-család történetéhez. Kolozsvár, 1913. 235. Idesorozható, hogy egyes keleti állatfajok is feltűntek Erdélyben. így a tengeri fekete nyúl, az indiai tyúk, a páva, a gyöngytyúk. A növények sorába tartoznak a virágok, amelyek külföldről is kerültek be Erdélybe, főleg Törökországból. A török kertek igen szépek voltak, ami az ő zárt családi életüknek természetes következménye. A tulipán, a nárcisz, a jácint általánosan emlegetett török virágok. Ilyen virágokat az erdélyiek is megkedveltek, a Törökországba járó erdélyi követek ugyanis a török kertekben gyönyörködhettek. Az erdélyi asszonyok is kedvelték a virágokat. így Veér Judit Kemény János fejedelem feleségének violákat ajándékozott, Bornemisza Anna fejedelemasszony ebesfalvi kertjében is szép virágok nyíltak. Apor István feleségének, Farkas Zsuzsannának Bécsből küldött kerti vetemény- és virágmagvakat. A Bécsbe felránduló erdélyi asszonyok megfigyelték a palotákkal szorosan összefüggő parkok virágait. Ezek nem voltak mindig különlegesek. így Dániel Zsófia Schwarzenberg herceg kertjét látva megjegyezte, hogy annak virágait ő kihányná a kertjéből.158 A kertek nyújtotta üdülés a szórakozásokra tereli a figyelmet. Idevág a dohányzás, amely Erdélyben is meghonosodott. Eleinte szórványosan, Apafi fejedelemsége óta azonban általánosabbá lett. Az országgyűlés védekezett terjedése ellen (1670, 1683, 1686, 1688, 1688) a ráköltött pénz és az okozott tűzkárok miatt. Az erőlködés azonban hiábavalónak bizonyult. Nem is lehet rajta csodálkozni, amikor az 1689-i országgyűlés szerint az ellenőrző tiszteknek, 313
