Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" tartó, kis ezüstkanállal szerepel Apor inventariumában. Apor a kávé felszol­gálására a fatáblát Bécsben szerezte be. Apafinál a díván előtt négyszögletű apró asztalkák állottak, amelyekre ebéd után a kávét rakták.151 A csokoládé használata is terjedt.152 151 Radvánszky, i. m. I, 19. 152 Apor István Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. 153 Inventarium univers, bonorum., circa, curiam nob. Oz Sz. Peteriensem [i. h.]. 154 Szádeczky Lajos, Apor Péter verses művei és levelei, II, 109, 158 [Magy. Tört. Emi. írók]. 155 Apor Péter, Met. Trans. 320. Apor István, Markónak. Kece, 1693. április 28. [Érd. Nemz. Múz. It., Bánfíy Rok. It. Korda iratok. Apor István és más Aporok]. 156 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 209, 261 —2. Ismeretessé vált a pástétom. Teleki Mihály egyik leánya lakodalmára külön­féle formában készíttetett pástétomokat, állatokkal, veres-zöld-fehér cifrázatok­kal. A mintákat megtartották, mivel az efféle „sok pénzben szokott felkészül­ni”.153 Kálnoky Borbála, az író Apor Péter felesége, nagy hozzáértését dicséri, hogy Anna moldvai fejedelemasszony inasát küldte hozzá, hogy őt cipósütésre megtanítsa. Amikor a fejedelemasszony őt erre felkérte, két edény serbetet és két szagos körtebefőttet küldött neki ajándékul. Az inas a cipósütés mellett a gyenge sütögetéseket, kürtőskalács, pástétom és több gyenge eledel készítését is megtanulta. Amikor egy év múlva úrnőjéhez visszatért, a fejedelemasszony nagyon meg volt vele elégedve, és Apóménak a tanításért emlékül két arannyal átszőtt selyemszövetet ajándékozott.154 A német konyha térhódítását jelzi, hogy Apor István egy német tiszttől árpából készült gyöngykását kért, olyat, aminőt a németek esznek. Német vendégei kedvéért német szakácsot is tartott.155 Bár Erdély gyümölcsben bővelkedett és terméséből kivitelre is jutott, mind­amellett a törökországi gyümölcsök is elterjedtek. Gyulay Tamás kapithia Bor­nemisza Anna fejedelemasszonynak gránátalmafát, narancsfát szállított, a feje­delemnek meg pomagránátot küldött. A tengeren túl termett gyümölcsfákat is keresett.156 Erdélyben népszerűvé vált növénnyé lett a kukorica. Az erdélyiek ezt tö­rökbúza néven ismerték és ismerik ma is, világos jeléül annak, hogy a kukorica ide Törökországból származott át. Termesztése eleinte nehezen haladt. így Te­leki Mihály egy tó körüli dombon termelt csak törökbúzát, Apor István nagy­312

Next

/
Thumbnails
Contents