Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kor általánosan használatban volt. A XVI. századtól kezdődően kimutatható, hogy káromkodásért, ünnepszegésért, részegeskedésért Erdélyben gyakran alkalmazták. A kalodával való büntetést a török gyakorlat is nagyon népszerűsítette. Teleki Mihályné erősen kikelt az ura ellen, hogy e kegyetlen török szokást alkalmazta.147 147 Teleki Mihály levelezése. IV. 262. - Kalodára, kalitkára, pellengérre, dohányzásra, sólymászatra 1. Biró Vencel: Történeti rajzok. Kolozsvár, 1940. 148 Erdélyi Országgyűlési Emlékek X. 359. 149 A kolozsvári városi számadáskönyv megfelelő éve [Városi lt.]. 150 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 156. - Apor István Kolosvárt lévő egyet-másinak regestr. [i. h.]. Haller István házánál Szebenben lévő egyet-mások a XVII. sz. végén [i. h.]. A külfölddel való érintkezés velejárója az étkezésre gyakorolt hatás, a jezsuiták idejében lengyel, a Báthoryak alatt olasz ételek terjedtek el Erdélyben. Főleg sokféle fűszer került be, leginkább Bethlen Gábor korától kezdve. Emellett egyes különleges étel is feltűnik. így II. Rákóczi György lakodalmakor az asztal végén várformára készített marcipán volt elhelyezve, amelyért Lengyelországban ezer forintot fizettek ki.148 Főleg a törökországi ételek terjedtek el. A közvetlen kapcsolat révén török követek jöttek-mentek Erdélyben, erdélyi követek laktak állandóan a Portán. Az erdélyi állandó követ élelmezését a Portáról kapta, ami őt az ottani élelmezés utánzására csábította. 1612-ből ismeretes Ibrahim követ ellátása, amikor útja Kolozsváron vezetett át. A húsneműeken (tehénhús, tyúkhús) kívül dió, mogyoró, mézes-vaj, hagyma stb. szerepel az étrendjében.149 Az erdélyiek rákaptak a serbetre, a törökök nemzeti italára. Amikor Evlia Cselebi török világutazó Erdélyben járt, és Apafi fejedelem a török vendéget megvendégelte, akkor kristályüveg és porcelán csészékben serbetet is szolgáltak fel. A fejedelemasszony 1670-ben serbetfőző üstöt vétetett a Portán. Biztatta Boér Zsigmond kapitihát, hogy tanulja meg a serbetfőzést, tudja meg, milyen citrommal jobb. A serbet tehát az invent ár iumb an is szerepel. így skatulyában rózsaserbet volt található, serbetivó kristály, csésze, serbetfőző findzsa tűnnek szembe.150 A serbet miatt, valamint a szokásba jött kávéivás miatt szükség volt cukorra. Süvegnádmézről olvasunk, Bécsből hozott ezüstgálya forma nádméz- 311
