Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" a festett posztó ilyen módon állandó használatban maradt. Ennek következménye, hogy a külföldről behozott áruk vagy a finomabb belföldi anyagok a közművelődés előmozdításának jelentős tényezői. A külföldi ruhaanyagok közül időrendben a boroszlói és a lembergi posztó tűnt fel, majd a karasia (kétszer ványolt posztó), a tömött sálya és az igler (iglói) posztó. A Báthory Zsigmond alatt kifejlett fényűzés drága velencei műtárgyakat juttatott Erdélybe. Az országgyűlés azonban megtiltotta, hogy afféle hiábavaló aprólékokért az ország kincse kikerüljön. Egyéb külföldi piacok állandósultak: az olasz (közte a bergamói, veronai), a német (közte a nürnbergi, meisseni), a török (nándorfehérvári), a lengyel (boroszlói).109 109 Erdélyi Országgyűlési Emlékek II. 69,182, 382, III. 217, 486, V. 195. 110 Bucsaki Süveges István kimutatása 1688-ból [Érd. Nemz. Múz. It. Bánffy es. It. Bánffy iratok. Apor I. levelek]. Az 1698. július 4-i kimutatást 1. Apor I. Leveles könyve i. h. A ruhaanyagok közül gyakran ismétlődtek: a kamuka, juhteve szőréből készült kelme, gyapjú, selyem, gyapot-fonallal keverve; az atlac, nehéz, tömör, fényes szövet, leginkább selyemből; a tabit vagy tafota, habos selyemszövet, elsősorban férfiruhának való; csemelet, habos szövet, teveszőrrel kevert; a gránát vagy skarlát, bíborszínű drága, nehéz posztó; a rázsa, viselőruhának való posztó; a kanavác, könnyű nyári szövet; bagazia (kékre festett vászon); damaszt, selyem, gyapjú vagy vászonszövet; patyolat (batisz) fátyolszerű szövet selyemszállal; fosztán, vászon vagy más vékony szövet; cinadof, vékony gyolcs. Truppal, sziléziai, lengyel gyolcs is előfordul. Bethlen Gábor korától kezdve elszaporodtak az olasz selyemáruk, ilyeneket egyéb helyekről is szállítottak (Bécs, Törökország, Boroszló, Morvaország). A határvámok, azaz harmincadok is élénken szemléltetik a behozatalt. 1688-ban például a többek között behozott áruk angliai (Bethlen korától általánosan elterjedt viselőruhának való olcsó posztó) és cserkesz, skarlát posztó, aba, kamuka, több színben tündöklő, azaz velencei tafota, török tafota, skófium, török cérna, teveszőr kötél. 1698-ban ilyenfélék mellett a következő neveket találjuk: nikápolyi gyapjú, patyolat, török vászon, teveszőr öv, perzsadrinápolyi-ruméliai áru, fűszerek, gyümölcsök, ruhadíszítésre szolgáló bőr (nyuszt, nyest stb.)110 302
