Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK Ha a kereskedők neveit nézzük, ilyen nevekkel találkozunk: Bukaresti György, Bukur Izsák, Tergovistei Nyáguly, Nikápoli Mirese, Ternavai Koszta, Macsói Lepadát.111 E nevekből nyilvánvaló, hogy román, bolgár, török, görög kereskedők hozták az említett árukat Erdélybe. A kereskedelem köre ugyanis a XVII. század második felében is nagy kiterjedésű maradt. A XVII. század második felében még a töröknek a magyar Alföldön létekor török, lengyel és németországi áruk behozataláról értesülünk. A már említett Orientalis Com pania is ilyen árukat szállított. A Lengyelországgal történő kereskedés egyik középpontja a felvidéki Eperjes volt.112 111 Harmincad-kimutatás 1689-ből, a kereskedők neveivel [Érd. Nemz. Múz. It. Bánfíy cs. It. Bánfíy iratok. Apor levelek]. 112 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 185, 318, 537. 113 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XVI. 538. 114 Copia proiectorum Camerae porrectum. Az 1698. év elején [Apor Leveles könyve i. h.]. Copia proiecta supra tricesimis Trans. Torda, 1696. aug. 18 [uo.]. Különleges eset, hogy 1678-ban Eperjesről egy lengyel leány angliai posztóval megrakodva érkezett Erdélybe. Tizenegy nyelvet beszélt, Kelet- és Nyugat-Indiát bejárta. Harminc év óta utazott már ilyen foglalkozásban.113 Az erdélyi forgalmat fokozták azok a kereskedők is, akik a török-kozák háború miatt Erdélyen keresztül jártak Lengyelországba, Poroszországba, továbbá Oroszországba. Főleg perzsiai és török árukat vittek.114 Önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy ilyen behozatal mellett különleges erdélyi ruhaneműekkel találkozunk-e. Az ár szabályozások ugyan csak általánosságban említik meg a ruhaanyagokat, azonban közöttük különlegesek is előfordulnak. Ilyenek a brassai posztó, a brassai posztósüveg, a szebeni és alvinci süveg, a (szász) sebesi pakróc, a belényesi lazsnak. A sok oldalról beszivárgó hatás a jószág-összeírások tanúsága szerint részben a ruhaanyagokra, részben a ruha elkészítésmódjára vonatkozott. Az inventáriumok tömegesen sorolnak fel kész ruhákat, hozzájuk tartozó részek leírásával. A főnemesi díszruhánál tehát a mentét, dolmányt, nadrágot, csizmát, süveget. E ruhákban sajátosan vegyül össze a Nyugatról hozott vagy annak mintájára itthon készült anyag a keleti vagy annak utánzásaképpen helyben előállított anyaggal. Főleg a század végén erős az összekeveredés. Apor István 303
