Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK főorvosától, Simonitól kért receptet. Réthi István kapithia is járt orvos után, hogy az a Portáról Erdélybe jöjjön.106 A keleti orvosok hatásának tulajdonítható, hogy Erdélyben különleges orvosszerek terjedtek el. így Bornemisza Anna patikaládájában emberkoponya, sárkánypor, kígyószarv, sárkányvér orvosszerek nevével találkozunk.107 106 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VIII. 143-145. Tör. Magy. Áll. Okm. III, 164, I. Rákóczi György és a Porta (Beke-Barabás) 429. 107 Radvánszky i. m. I. 265. 108 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XI. 72, XIV. 115, XVII. 89-90. Mindezeknél szélesebb körű az anyagi téren megnyilatkozó hatás a külföldről bekerült áruk révén. Nem tagadható, hogy az anyagi szükséglet mellett szellemi igényesség sem hiányzott, amennyiben a behozatalokból ízlés- és életszínvonal emelkedése figyelhető meg. A férfi ruhaanyagok behozatalának különösen nagy a jelentősége, amennyiben azok széles körben terjedtek el. A jobbágyok is finomabb ruhaanyagokat szereztek be annak ellenére, hogy a nemesség az ellen ismételten tiltakozott. Eljárásukat azzal okolták meg, hogy a béres szolgák rendi a gazdáik sorsát többnyire felülmúlja, és hogy a jobbágyok a maguk soruk szerint való közönséges köntösöket viseljenek. Ne hordjanak tehát festett posztóruhát, ilyen nadrágot, gyolcs- és egyéb varrott inget, csizmát, nyuszt-, farkas-, rókabőrös és forintos dupla süveget. Ellenben viselhetnek fehér abából készült ruhát.108 Az aba keleten teve- vagy kecskeszőrből készült durva kelme, Erdélyben durva fehér posztó volt. Tehát házilag is előállítható. E kelmét a nemesek is használták. A szegénységre, azaz jobbágyságra vonatkozó ilynemű intézkedések a rendi társadalmi berendezettség egyoldalúságából következőleg a nemesség szempontját vették figyelembe. Látszólagos humanizmusuk a takarékosság elvére támaszkodott, valójában azonban a nemesi tekintély védelmét rejtegette. Kimondták ugyanis azt is, hogy a görög görög ruhát, a zsidó meg zsidó ruhát viseljen, hogy így a ruha nyilvánvalóvá tegye, ki-ki milyen életkövetésre született. A jobbágy ruha viselésére vonatkozó intézkedések többszöri megújítása mutatja, hogy a mindennapi élet az elméletre rácáfolt, és a ruházkodásban ki-ki vagyonához mért lehetősége szerint öltözködött. A gyolcsing, a szőrmés süveg, 301