Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK kapcsolódott. Az egykorúak a jobbágyságot sokszor szegénység nevezet alatt említik. Kevesebb vagyonuk dacára azonban ők is bejártak a vásárokra, hogy ott fölös búzájukat eladják, ugyanúgy állataikat értékesítsék. Csak így tudtak vásárolni és így teremtették elő a pénzt, amely adófizetésre kellett.80 80 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III, 499, V. 581, VIII. 98. 81 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VIII. 299. 82 Király István: Apácai Cseri János művelődéstörténeti jelentősége. Marosvásárhely, 1911. 27. 83 Apor István br. Kleinburgnak. Kece, 1696. október 22. [Apor Leveleskönyve, i. h.]. 84 Erdélyi Országgyűlési Emlékek VE 134, 144, VIII. 277, 279, 297, 331. A behozatallal az életszínvonal emelkedett, Bethlen Gábor rendelete ti., hogy a külföldi árusok ne csak közönséges árukat hozzanak, hanem mindenféle vont aranyat, ezüstöt, bársony-, selyemanyagokat is,81 amellett tanúskodik, hogy az erdélyi öltözeteket értékesebbé, szebbé akarta tenni. Értékesebb anyagot, tehetségükhöz mérten, a nemeseken kívül a jobbágyok is vettek. Jelentős tényező, hogy a behozott áruk egyben mintául is szolgáltak. A külföldi kereskedők nyersanyagot, feldolgozott árut egyaránt hoztak be és a műipart fejlesztették. Az egykorúak megállapítása szerint az erdélyi műipar fejlesztésére szükség volt. Apáczai Cseri János gyulafehérvári székfoglaló beszédében hangsúlyozta is, hogy műipari dolgokban Erdély idegen segítségre szorul.82 A század végén Apor István kincstartó meg úgy vélekedett, hogy minden foglalkozásból legalább két iparost kellene a felsőbb részekből Erdélybe hozni, hogy ezek a városokban elhelyezkedve, tőlük a mi embereink tanulhatnának.83 Sok esetet lehetne felhozni arra, hogy az erdélyiek a külföldi iparcikkeket tényleg utánozták is. így például: cáp (kecske) bőrből német módon készített pár szekernyéről (hosszúszárú saru) olvasunk; brassói posztóból abaruha (durva fehér vászon) készült; német módra formált cipellőt, Erdélyben előállított cáp-bőrből kordován (kordovai), azaz török bőrcsizmát, német mintára rakott szép tarka, összejáró virágú nagy kályhát említenek.84 Elterjedtek a morva anabaptisták („új keresztények”) árui az ipar sokféle ágából (posztó, kés, szíj, agyagedény, kályhacsempe stb.). A törököknek a magyar területről való visszaszorításával politikailag nagy változás következett be. Ettől kezdve nem Konstantinápoly, hanem Bécs lett az erdélyiek fő bevásárlóhelye. Erdély nem kapcsolódott be közvetlenül a magyar 293
