Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" köztük vad-bőrökkel kereskedtek, de ezeken kívül hoztak be sok mindent, köztük fűszereket, bőrkészítményeket, ruhaneműeket, köztük sok selyemárut is. A törökországi, továbbá velencei, bécsi, németországi, lengyelországi áruk behozatalára 1672-ben német vezetővel az élén külön Keleti Társaság (Orien talis Compania) alakult, olyan módon, hogy Fehérvárt boltokat nyitva, áruikat ott az erdélyi kereskedőknek eladják.76 Ezek azután az árukat Erdély városaiba szanaszét hordozzák. E társaság tehát még inkább fokozni akarta a behozatalt, amely az említett helyekről a fejedelemség egész ideje alatt ide irányult. Ugyanis török, olasz, német, rác kereskedők itteni állandó szereplése az erdélyi történeti forrásokból kimutatható. Erdélybe a két román fejedelemségből is állandón kerültek be áruk. Havasalföldről arzén, berbécs, nyers ezüst, Bethlen Gábor korában sertések, különböző színű téglák. Keresett volt a havasalföldi bor. Apafi fejedelem sok bort vásárolt, amelyet korcsmáztatási jogánál fogva kiméretett. Faolaj, török édesség, rizs, csuka, juh, len kerül be onnét bőven Erdélybe.77 Mindkét fejedelemségből borneműket is hoztak, a háromszékiek gabonát szoktak e helyeken vásárolni. Moldvai só behozataláról is olvasunk. Moldva-Havasalföld felől a görög kereskedők állandóan szállítottak Erdélybe árukat. Lugos, Karánsebes vidéke szűk termés idején a Török Birodalomból élt.78 76 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XV. 318. 77 Ștefan Meteș: Relațiile comerciale ale Țării Românești cu Ardeal până în veacul al XVIII-lea, Sighișoara, 1921. 78 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. 139, 437, XIV. 398. 79 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XVI. 174. Mind e behozatal közművelődési jelentősége az, hogy a külföldiek az erdélyieket ellátták a szükséges cikkekkel. Emellett a hazai kereskedők is nagyobb elfoglaltsághoz jutottak, a lerakodó helyeken átvett árukat ugyanis ők hozták forgalomba. Ugyanúgy ők gyűjtötték össze az olyan árukat, amelyeket külföldi kereskedők az országból kivittek. Az országgyűlés tiltakozott az ellen, hogy a külföldi kereskedők faluról falura, havasról havasra járva gyűjtsenek kiszállításra való élelmiszereket.79 így a külföldi kereskedők a hazai kereskedelmet fellendítették és egyben a jólétet emelték. Megfigyelhető, hogy a szükséges árukkal való ellátás előnyét minden társadalmi osztály élvezte. A vételbe és az eladásba ugyanis a jobbágyság is bele292
