Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdélyre gyakorolt közművelődési hatások a XVII. század második felében az ingóság-összeírások tükrében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK többször a közművelődésnek felszámolhatatlan kárával került ki. Észrevehető, hogy a német világ Erdélyben gazdaságilag építő szándékokat is árult el. így az állam-jövedelmeknek 1552. évi,71 a kincstári birtokoknak 1602. évi összeírása72 a többtermelés, a szakszerűségre való törekvés gondolatát hordozta. Erdély kétszeri megszállása, a német katonaság beözönlése, a német származású fejedelemasszonyok udvartartása, a velük jövő német kíséret hatása a nyugati kapcsolatokat kétségkívül erősítette. Észrevehető az is, hogy az impériumváltozások idején a német kereskedők árui tömegesebben kerültek be Erdélybe. 71 De proventibus regiis in Transylvania etc. Engel, Gesch. des Ungr. Reiches und. seiner Ne benländer. II, III. 72 Erdélyi Országgyűlési Emlékek V. 162-174. 73 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. 117, XVI. 174. 74 Erdélyi Országgyűlési Emlékek XVIII. 317. 75 Erdélyi Országgyűlési Emlékek III. 391, VIII. 127. A hazai kereskedők védelmét és foglalkoztatását akarta erősíteni az az általános elv, hogy a külföldi kereskedők áruikat csak bizonyos helyekig hozhassák be. Ott tőlük vegyék meg őket a hazai kereskedők és ezek hozzák azután forgalomba. A Moldva-Havasalföld felől jövő kereskedőknek Brassó külvárosában, a Karánsebes, Lugos, Lippa felől jövőknek meg Szászvároson kellett áruikat lerakniok. Nagyvárad elfoglalása után (1660) Bánffyhunyad vált ilyen lerakodóhellyé.73 A külföldiek azonban e rendelkezést lépten-nyomon áthágták, ami a belföldi kereskedők tiltakozását váltotta ki. Az országgyűlés ismételten hangoztatta tehát, hogy az idegenek a megjelölt helyeknél ne jöjjenek beljebb. Az ilyen kereskedők azt is megtették, hogy egymástól vették össze az árukat és a hazai kereskedők elől elvonták őket. Könnyen észrevehető, hogy az ilyen közvetítő kereskedelem az árakat emelte, azért az országgyűlés közben úgy határozott, hogy a vásárlók az árukat a bejövő idegenektől közvetlenül vegyék meg.74 Mivel görög kereskedő volt legtöbb, ezek ellen hangzott el a legtöbb kifogás. Azonban az ország végül is kénytelen volt belátni, hogy az ő behozataluk révén a török áru mégis olcsóbb, mintha az erdélyiek maguk járnának utána, továbbá, hogy a görögöktől olcsóbban lehet vásárolni, mintha „oda felvaló”, azaz a magyar Felvidéken át hozott áruk kerülnek Erdélybe.75 A görögök főleg nyers bőrökkel, 291
