Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK A jobbágyság leszorítottságának erős megnyilatkozása az az állapot, hogy a földesúr vagy annak megbízottja: udvarbírája, bírája volt saját jobbágyának. A vétkességet ő állapította meg: vádló és bíró jelentkezett; ez a pártatlan bíráskodás követelményének alig felel meg. A földesúr ítélkezett olyan vétségben, amely a jobbágyot mint urához kötött személyt terhelhette (szökés, kártétel), amely erkölcsi vonatkozású volt, vagy pedig amelynek ellenőrzésére maga az állam kötelezte. Ilyenek voltak például a dohányzás, a veréb-pusztítás ellenőrzése. Ha a jobbágyot a földesúr érte dohányzáson, az rótt rá büntetést. Az 1688-i radnóti országgyűlés kötelezővé tette, hogy minden falusi jobbágy évenként 50 verebet fogjon és földesurának adja számba őket. A szófogadatlan pénzbírságot fizetett és kemény pálcázásban részesült.54 54 Biró Vencel i. m. 43-54. E helyzetnek megfelelően az udvarház ítélőhelyül szolgált és a büntetés végrehajtásához is berendezkedett. Az uzdiszentpéteri udvarházban a bejáró közelében volt a külső szín, azaz az ítélőhely. Benne cövekeken álló hoszszú szék, fenyődeszkából készítve, továbbá a büntetésre szolgáló lapát és öreg fejes som-bot. Az elfogottak vagy elítéltek tömlöcbe kerültek. A porumbáki tömlöc deszkafedél alatt két részből állott. Kívül kis félszer ajtó volt rajta, felső padlása fenyődeszka. Az alsó tömlöc felnyíló táblája vas, közepén és keresztül széles pánttal. A szélén is két széles vaspánt húzódott. A szentpéteri udvarházban a tömlöc a porkoláb szobája alatt épült. A porkoláb szobájában volt egy kaloda, két végén lezáró retesszel, 68 szemből vékonyszerű lánc, ember lábára való 6 darab vas. Továbbá volt ott nyakvas és 8 csincsér, azaz nyakkaloda, amely a nyakat és a karokat békózta össze. Lenn a tömlöc oldalai és alja gerendából voltak összeróva. A tömlöc felszerelése egy öreg, azaz nagy kaloda reteszekkel és lakattal. E helyek nagyobb felkészültségét az magyarázza, hogy Porumbák és előzőleg Szentpéter is a kincstári helyekhez tartoztak, ezek várai meg állami börtönökül is szolgáltak. Más helyeken, így Gerenden kőtömlöcről, Búzán kalodáról történik említés. Ezek is a kincstár birtokai között szerepeltek. Ekkor éppen Szentpéteren volt 11 rab férfi, lábukon vas, és 2 asszony béklyó nélkül. Apor 281
