Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK adtak annyit. 1661-ben az egyházi, egyházhelyi, vagyis jobbágytalan nemesek és a rovatlanok 10-10 számosán adóztak. 1665-ben a rovatlan helyekről 10 tallért fizettek, úgy, mint a kapuszámbeliek. 1689-ben a rovatlan személyek tízenként számítva adtak annyit, amennyi adó egy-egy kapura esett.32 Magától adódnék, hogy így a kapuk összegéből Erdély jobbágyságának száma is kitűnjék, és egyben a telkekre is következtetni lehessen. Az országgyűlés említi is a kapuk számát, 1692-ben 2550-re, 1694-ben 2300-ra tevén azt.33 32 EOE.XII. 100, XIII. 85, XIV. 122, XX. 311. 33 I.h. XXI. 88,218. 34 I. h. XII, 100, 443. XIII. 292, XVI. 619. 35 I. h. XX. 444, XIII. 257, XX. 157. 36 I.h. XIV. 197,401. 37 I. h. XII. 443, XX. 157. 38 I. h. XII. 100. 39 I. h. XIV. 333-334, XVI. 619. - A fundus használatára nézve 1. XIX. 114, XXI. 127. 40 I. m. XIX. 190. Itt a „sessio ” szó „fundus” értelemben fordul elő, bár a „sessio ” általában a E kimutatások azonban az adófizető jobbágyok összességét korántsem foglalják magukban, így belőlük sem a jobbágyok, sem a telkek (fundus) száma nem állapítható meg. Ugyanis egész faluk voltak rovatlanok,34 annál inkább egyes jobbágyok. Az utóbbiak adókivetéskor fej szerint fizettek35 és pedig annyit, amennyit a kivetett adóból egy rótt ember szokott adni.36 Hogy pedig a fejenként kivetett adó a kapuadó tizedrésze volt, az lépten-nyomon kitűnik.37 Rótt jobbágy az országgyűlési végzésekben állandó kifejezés, az adófizető és nem adófizető jobbágy megkülönböztetés az urbáriumban is megvan. Tudnunk kell tehát, kik voltak ez adófizető jobbágyok, rajtuk nyugodott ugyanis a jobbágyadózás terhe. Ide vonatkozó adatok: 1658-ban a kapu után kivetett 20 forint befizetésekor a rovatlan helyeken a jobbágyok minden telekért 2 forintot adtak.38 1668-ban Torma István az országgyűlésen panaszt tett, hogy szentmihálytelki részjószágát másfél kapunak vették fel, holott ott nem volt több 4 örökös jobbágynál. Az országgyűlés erre 1 kaput leírt, megállapítván, hogy a jobbágyok fél kapuról, úgymint 5-5 helyről fizessenek.39 Ez adatok azt bizonyítják, hogy az adózáskor a telek, a hely számított. A telekhez tartoztak ugyanis az appertinentiák,40 azaz járulékok (a határban megfelelő föld, rét, kaszáló, szőlő, erdő). Az ilyen, a szükséges vagyonnal rendelkező 275
