Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

Idevonatkozólag Apor említett urbáriumában ilyen meghatározások állanak: Fületelkén az egész falu egy kapu öt ravatal, Apor jobbágyai 7 ravatallal, meg egy ravatalnak harmadrészével adóznak. Kisszőlősön az egész falu 5 kapu, 4 ravatal, Apor 9 ravatallal és 1/4-del adózik. Szárazpatakon a falu 2 kapu, 21/2 ravatal. Apor része 2 ravatal és egy ravatalnak 1/4 része, továbbá Vi ravatalnak 1/3 része.

E példákból nyilvánvaló, hogy a ravatal a kapu része. Azonban, hogy hány ravatal tett egy kaput, arra az urbárium adataiból csak következtethetünk. Amennyiben a ravatal kilenc egész s egy negyednél magasabbra nem emelkedik, feltehető, hogy a kapu tíz ravatallal ért fel. A részekre tagozódás okozta, hogy egyes községek adója nem is ért fel egy kapuval. így Gorbó adója 3 ravatal volt, Forgácskúté 1, Danké 2, Fejérdé 3, Vicéé 4. A Kornis-birtokon Gyekéé 3, Szépkenyerűszentmártoné 1. Apor birtokain a Küküllő megyei falvakban találunk egész kapukat. így Kisszöllősön volt 5 kapu, 4 ravatal, Zágorban 9 kapu, Fületelkén 5 kapu, 5 ravatal, Szénaverősön 7 kapu, 5 ravatal. Egyéb helyeken: Galachan (Fejér m.) 1 kapu, 2 ravatal, Alsógezsésben 3 kapu, 8 ravatal, Vecsérden 2 kapu, 5 ravatal.

Mivel pedig 1608 óta 10 jobbágyot számítottak egy kapunak, természetesnek látszanék, hogy a rovás-kapu kivetés szorosan összefüggjön a jobbágyok számával. Az urbáriumbeli adatok azonban ezt nem igazolják. így Forgácskútra kivetett adó 1 ravatal volt, holott Apor jobbágyainak száma 12, és a 8 részre felosztott faluból 7 rész volt az övé. Fej érden 22 jobbágya mellett 31/2 az őreá eső ravatal. Vicén 2 ravatallal szemben 13 jobbágya, 3 zsellére, Borzáson 1 ravatallal szemben 1 jobbágya és 7 zsellére, Hesdáton 1 ravatallal szemben 3 jobbágya és 2 zsellére, Alsódetrehemben 2 ravatallal szemben 4 jobbágya és 2 zsellére volt. Kisszöllősön reá 91/4 ravatal esett, jobbágyainak száma meg 22 volt. Eszerint egy ravatal keretében nagyon eltérő számú jobbágy csoportosult, ami azt a hitet kelti, hogy a kapunak 10 jobbágyra való felosztása idővel elavult.

Azonban mindezek ellenére 10 jobbágynak egy kapuszámhoz való tartozása elméletben az egész időn keresztül érvényben maradt. Hogy 10 jobbágyot vettek egy kapunak, azt az országgyűlési végzések jól mutatják. így 1658-ban a 20 forint kapuadó kivetésekor a székelyek között lévő jobbágyok tízen-tízen 274