Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század második felében
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Amennyiben a nagybirtoknak középbirtokokra való tagozódása az urbáriumok szerint általános volt, a vázolt kép rendszert szögez le. Ez a viszonylag mérsékelt birtokkal rendelkező nemességre is találó. A majorkodási földek száma állandóan emelkedést mutat, mivel az adómentes és ingyenmunkával megművelt föld jövedelmezőbbnek kínálkozott, mint a jobbágyföldek. Termése egészben véve a földesúré volt, ennek alapján állatállományt tarthatott, állatokat hizlalhatott és velük kereskedhetett. A majorkodási földeket irtással növelvén, őket idővel egymással összeköttetésbe hozta. így nagy latifundiumok létesültek, amelyek terményeikkel egyre jobban leszorították a jobbágyok eladási lehetőségeit. A jobbágyság sorsán a városok fejlődése, a népesség szaporodása, a nagyobb kiviteli lehetőség segíthetett volna. Ehhez járult, hogy a nagyobbodó robot, a növekvő állami adó, a nehéz katonatartás is a jobbágysorsot nehezítette. A sok baj a jobbágyságot elégedetlenné tette (Thököly- és II. Rákóczi Ferenc-féle felkelés), és a XVIII, században sok helyen elköltözésre, elszökésre késztette. A középbirtok kezelésének a nagybirtokkal szemben bizonyos előnyei könnyen felismerhetők. így az ilyen birtok áttekintése könnyebb volt, a jobbágy udvarbírónak a nép közül való vétele közelebbi kapcsolatot teremtett a jobbágy és a birtokos között. A birtokos is még munkatársa volt a jobbágynak. A középbirtok a kisbirtokot sem nyomta annyira el, több lehetőséget nyújtott arra, hogy a jobbágy a maga földjének terményeit és állatait értékesíthesse. A jobbágy a városi szegényebb lakossággal természetszerűleg szoros kapcsolatot tartott fenn. Továbbá a középbirtok jobban tudott alkalmazkodni a vidék szükségleteihez, mint a sajátosabb termelésre berendezkedett nagybirtok. 3. A jobbágyok. A kisbirtok A törpebirtokos jobbágyság is az udvarház keretébe osztódott be. Az udvarházhoz tartozó gazdaság szerves részét alkotta, személye szerint a földesúr tulajdona, jövedelmi forrása. Azért a birtokos a jobbágynak az értékét elsősorban annak munkaereje szerint ítélte meg. Ezt az urbáriumok is jól feltüntetik. Ezek ugyanis a férfi jobbágyokat sorolják fel, ezek fiait és testvéreit. Az 272
