Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... a Márki-emlékkönyvben közölte.59 Az erdélyi solymászatról a Csengery-emlékkönyvben írt tanulmányt.60 A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélöszéke előtt című munkáját (Kolozsvár, 1928) a Minerva könyvtár sorozatában adták ki. Az erdélyi fejedelmek temetkezése című publikációját az Erdélyi Múzeum kényszerű szünetelése miatt a tudományos jellegű írásművek megjelentetését felvállaló Erdélyi Irodalmi Szemle hozta.61 59 A Márki Sándor tiszteletére írt tanulmányok először az Erdélyi Irodalmi Szemle 1927. 2. számában jelentek meg. Biró Vencel írását lásd Márki Sándor. 129-158. Kötetben Márki Emlékkönyv. írták: Tanítványai. Szerk. György Lajos. Márki Sándor halálának második fordulójára kiadja az Erdélyi Irodalmai Szemle. Cluj -Kolozsvár, 1927. 60 Képek a régi Erdélyből. In: Emlékkönyv Csengery János születésének hetvenedik, tanári működésének negyvenötödik és egyetemi tanárságának harmincadik évfordulójára. Bp., 1926. 92-102. 61 Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929. 1-2. sz. 74-91. 62 A felkérésből négy írásmű született: Az erdélyi alkancellária megalakulása Bécsben. Erdélyi Helikon, 1928.1. sz. 48-54., Dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család történetírója. Erdélyi Helikon, 1928.2. sz. 153-155., Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmek udvarában. Erdélyi Helikon, 1928.3. sz. 217-225., Karácsonyi János. Erdélyi Helikon, 1928.6. sz. 443-456. 63 Kelemen Lajos: Napló IL (1921-1938) Sajtó alá rend., szerk., bev. tan., jegyz. Sas Péter. Kolozsvár, 2018. 394. 64 Mailáth Gusztáv Károly levele Biró Vencelnek (Alba-Julia, Gyulafehérvár, 1928. december 28.) PMKL. IV 130. 2. Az 1928. májusában megjelent Erdélyi Helikon szépirodalmi és kritikai folyóirat A régi Erdély rovatcímen sorozatot indított, melyhez történész munkatársakat kerestek.62 Ehhez fűződik Kelemen Lajos egyik korabeli, 1928. április 29-i naplóbejegyzése. „Biró Vencel az ünnepek körül az Apor István gr. életrajzához újra nekifogván az adatkereséshez, beszélgetés közt mondotta nekem, hogy nála járt Áprily Lajos, s a Helikon folyóiratába fölkérte munkatársnak.”63 Munkaköre tovább bővült, amikor Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1928. december 28-án - az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsával egyetértésben - kinevezte a kolozsvári Báthory-Apor Szeminárium igazgatójává.64 Üj feladatköre egyéb teendői mellett tudományos munkára inspirálta, melynek eredménye A Báthory-Apor Szeminárium története című dolgozata lett (Kolozsvár, 1935). 25
