Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK nik látszatra, külszínre, amely erkölcsi életünket is jellemzi. Formalizmus járja, a lényeggel való kevés törődés. Bizonytalanság jellemez bennünket minden téren. Ezek volnának a főbb vonások, amelyek a mai erdélyi társadalmat jellemzik. Kérdés már mostan, hogy mindez mennyiben alapszik régi erdélyi elveken, miben van az emelkedés, visszaesés. Erdély a fejedelemség korában politikai téren az önálló államok mintájára külügyi életet élt. Diplomáciai tárgyalásokat folytatott más országokkal, háborúkat viselt, hódításokat tett. Külügyi tekintetben ugyan a török portától függött, mindamellett sok önállóságról tehetett tanúbizonyságot. Külügyei a török érdekekkel ellentétben nem állhatták, de ennek keretén belül Magyarországból részeket szerzett, más országnak királyt adott, nagyarányú diplomáciai tárgyalásokat folytatott, sőt, akaratának még a törökkel szemben is érvényt szerzett. Mindez ügyekben Erdély követei nagy tevékenységet fejtettek ki. Tudományukat elsősorban gyakorlati úton szerezték, a gyakorlat pedig mindig a legjobb mester. Tudniok kellett jól latinul, más európai követek mögött műveltségben sem maradhattak el. Szóval a követjárás jó nevelőiskola volt az erdélyiek számára. Világlátás fűződött hozzá, egyben szép erények: hűség, fejlődési vágy, önbizalom bontakozott ki e világlátás következtében. Szunnyadó kiválóságok kerültek napfényre, amely kiválóságok nyomán előretörés, vagyonosodás járt, mert a fejedelmek jutalmazásban nem voltak fukarok. Ugyanez élénkség nyilatkozott meg a belső politikában is. Országgyűléseken, megyegyűléseken, városi tanácsban sok okos dologról, sok életrevaló tervről, azok kiviteléről esett szó. Ez érdeklődés a belső politikai élet iránt a fejedelemség megszűnése után is megmaradt, mivel azután is megmaradt Erdély külön tartománygyűlése annak széles munkakörével együtt. Ez állapottal a politikai élet iránt mutatott érdeklődés, tevékeny együttműködés vala egybekötve, eredménye szép, színes, életkedvtől hangos élet, amelyben mindenki szóhoz juthat. Hivatalokba könnyű volt a bejutás; a sajtó egyre terjedő hatása révén külső ügyek iránt is megvolt az érdeklődés. Konstantinápoly helyett Bécs lett Erdély számára a világváros, ahová vásárolni, követküldetésben vagy kancelláriai hivatalokban szolgálás végett gyakran jártak. Vallásügyben a fejedelemség első évtizedei óta a vallásszabadság jótékony hatása áradt szét a kis országban. Az elv még hiányos, mivel a vallásszabad243
